Ebben az epizódban azt vizsgáljuk, hogy az EU miért akarja csökkenteni a farkasok védettségét, egy olyan fajét, amely egy évszázaddal ezelőtt majdnem kipusztult a világnak ezen a részén.
HIRDETÉS
A farkasok ma már szinte az összes uniós országban jelen vannak, és számuk a 2012-es 11 000-ről tavaly több mint 20 000-re nőtt. Olaszországban, Bulgáriában, Romániában és Spanyolországban a farkaspopuláció meghaladja a 2000 egyedet.
A 20. század közepén majdnem kipusztult faj visszatért, miután 1982-ben az Európa Tanács Berni Egyezménye, majd 1992-ben az EU élőhelyvédelmi irányelve szigorú védettséget biztosított számára.
Néhány uniós tagállam gazdálkodói azonban a farkasok természetvédelmi státuszának felülvizsgálatát kérték, és 2022 végén az Európai Parlament a „szigorúan védett” státuszról „védett” státuszra való visszaminősítésüket kérte.
Az Európai Bizottság ezt követően javasolta a változtatást, amelyet az európai kormányok ebben a hónapban jóváhagytak, ami megnyitotta az utat az EU élőhelyvédelmi irányelvének módosítása előtt.
„Egy szigorúan védett fajra nem lehet vadászni, de egy védett fajra igen, amit a mezőgazdasági lobbik és a vadászok szükségesnek tartanak. A környezetvédő csoportok viszont most attól tartanak, hogy túlzottan fognak rájuk vadászni, a Berni Egyezmény hatálybalépése óta tapasztalt állománynövekedés meg fog fordulni, és a farkaspopulációk Európa-szerte csökkenni fognak” – mondja Robert Hodgson, aki az Euronewsnak tudósított a jogalkotási folyamatról.
Farkasok kontra haszonállatok és tudomány kontra politika
Az EU adatai szerint a farkasok évente mintegy 65 500 haszonállatot ölnek meg. Többségük, mintegy 73%-uk juh és kecske. Tekintettel arra, hogy az EU-ban 60 millió juhot tartanak, ez az állatállomány mindössze 0,065%-ának pusztulását jelenti.
„Ez valójában egy politikai indíttatású döntés volt, mivel 2022-ben Svájc javaslatot tett a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának a farkasok védettségének csökkentésére, és akkor az EU egyértelműen azt mondta, hogy ez nem tudományos bizonyítékokon vagy természetvédelmi okokon alapul” – állítja Sabien Leemans, a WWF biodiverzitásért felelős igazgatója.
Az EU hatévente gyűjt adatokat a farkasokról, és 2026-ban várhatóan még több adatot gyűjtenek, de az Európai Parlament jobbközép Európai Néppárt (EPP) frakciója, amely a legtöbb képviselővel rendelkezik és erőteljesen támogatja a mezőgazdasági ágazatot, azt állítja, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre.
„Úgy gondolom, hogy ez valójában tudományos adatokon alapuló döntés, mivel a farkasok globális populációja Európában helyreállt. És ez az (élőhelyvédelmi) irányelv sikerének is tekinthető, mert az irányelv 1992-es bevezetése után a farkasok gyakorlatilag kihalt populációjából több mint 25 ezer egyedet számláló állomány lett” – mondta Herbert Dorfmann olasz néppárti képviselő, a Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagja és frakciókoordinátora.
Javaslatát megelőzően a Bizottság adatokat gyűjtött és felmérte a közvéleményt, és megállapította, hogy a válaszadók 70%-a ellenzi a farkasok védett státuszának csökkentését.
A spanyol kormány azon kormányok között volt, amelyek a leginkább vonakodtak változtatni a jogszabályokon, és az Euronews megkérdezte néhány madridi lakos véleményét.
„A farkasok nem szaporodhatnak el túlságosan, és ezt féken kell tartani, akár tetszik ez az állatvédőknek, akár nem” – mondta egy interjúalany. „Szerintem helytelen, hogy csökkentették a farkas védelmét, mert a farkas spanyol szimbólum, és szerintem az ökoszisztémán belül elvégzi a feladatát” – mondta egy másik.
Az elmúlt fél évszázadban nem érkezett jelentés arról, hogy farkasok emberre támadtak volna Európában, de a békés együttélés a természetvédelmi területeken kívül továbbra is kihívást jelent. Hogy ez az intézkedés segít-e megteremteni a harmóniát ember és állat között, az a jövő zenéje.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Produkció: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones