Izrael vasárnap bejelentette, hogy bezárja misszióját az ír fővárosban Írország "szélsőségesen Izrael-ellenes politikája" miatt - ahogyan az izraeli külügyminiszter fogalmazott.
HIRDETÉS
Simon Harris ír miniszterelnök "mélységesen sajnálatosnak" nevezte Izrael azon döntését, hogy bezárja dublini nagykövetségét, de kijelentette, hogy kormánya nem változtat álláspontján a gázai háborúval kapcsolatban.
Izrael vasárnap jelentette be, hogy bezárja képviseletét az ír fővárosban, Gideon Saar izraeli külügyminiszter szerint Írország "szélsőségesen Izrael-ellenes politikája" miatt.
"Nagyon határozottan visszautasítom bármely ország azon próbálkozását, amely Írország álláspontjának félremagyarázására irányul. Írország nem Izrael-ellenes, de Írország abszolút ellenzi a gyermekek éheztetését, abszolút ellenzi a civilek megölését, és abszolút békepárti, nemzetközi jogpárti és emberjogi párti" - mondta Harris újságíróknak.
"Valamint következetesek voltunk külpolitikai álláspontunkkal kapcsolatban, miszerint azonnali tűzszünetre van szükség, a túszokat ki kell szabadítani, és humanitárius segélyeket kell eljuttatni a Közel-Keletre" - tette hozzá.
Gideon Saar izraeli külügyminiszter a nagykövetség bezárásával kapcsolatos nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "Írország minden vörös vonalat átlépett az Izraellel való kapcsolataiban".
"Aggódunk amiatt, hogy a népirtás fogalmának nagyon szűk értelmezése a büntetlenség kultúrájához vezet, amelyben a civilek védelme minimálisra csökken" - mondta Micheál Martin ír miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában.
A két ország közötti kapcsolatok a gázai háború tavaly októberi kitörése óta megromlottak, Izrael visszahívta dublini nagykövetét, miután Írország Norvégiával, Spanyolországgal és Szlovéniával együtt bejelentette, hogy elismeri a palesztin államot.
Az ír kabinet a múlt héten úgy döntött, hogy hivatalosan is támogatja Dél-Afrika Izrael elleni keresetét a Nemzetközi Bíróságon, amely azzal vádolja Izraelt, hogy népirtást követett el Gázában, amit Izrael tagad.
Gázai csapások
Eközben az izraeli erők tovább folytatták Gáza, nagyrészt elszigetelt északi részének bombázását, miközben a háború palesztin halálos áldozatainak a száma megközelíti a 45 ezret.
Az egyik légicsapás a Beit Hanoun városában lévő Khalil Aweida iskolát érte, és legalább 15 ember halálát okozta - közölte a közeli kórház, ahová az áldozatokat szállították.
Gázavárosban legalább 17 ember, köztük hat nő és öt gyermek halt meg három légicsapásban, amelyek a kitelepítetteknek menedéket nyújtó sátortábort találtak el.
Az izraeli hadsereg közleményében azt írta, hogy Gázavárosban egy "terrorista sejtre", Beit Hanún térségében egy "terrorista találkozóhelyre" mért csapást.
Egy másik izraeli légicsapás megölt egy palesztin újságírót, Ahmed al-Lawh-t Gáza központjában, aki az Al-Dzsazíra munkatársa volt - közölte a katari székhelyű műsorszolgáltató.
A csapás a gázai polgári védelmi ügynökség egyik pontját érte a városi Nuseirat menekülttáborban, az al-Awda kórház szerint. Az al-Aksza Mártírok kórház szerint három polgári védelmi dolgozó is meghalt, köztük az ügynökség vezetője Nuseiratban.
A polgári védelem Gáza fő mentőügynöksége, amely a Hamász vezette kormány alatt működik.
A gázai háború azután kezdődött, hogy a Hamász és más gázai fegyveresek tavaly október 7-én megrohamozták Izrael déli részét, mintegy 1200 embert megöltek és mintegy 250 embert túszul ejtettek.
A minisztérium nem tesz különbséget harcosok és civilek között, de a halottak több mint fele nő és gyermek.