Fogyatékossággal élni Európában ma még mindig akadályokkal és megkülönböztetéssel teli utat jelent. A 2024-es párizsi paralimpiai játékok miatt a kérdés újra napirenden van.
HIRDETÉS
Az Európai Unió egészében 101 millió felnőtt él valamilyen fogyatékossággal: ez az európai lakosság több mint egynegyede. Több mint felük azt állítja, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesül. A fogyatékkal élők egyharmadát fenyegeti a szegénység.
A European Stories Hollandiába látogatott, ahol számos intézkedést hajtottak végre a fogyatékkal élők jogainak biztosítása érdekében. Az ENSZ azonban nemrégiben bírálta az országot az e területen még mindig fennálló egyenlőtlenségek és hiányosságok miatt.
Bajnoknak való vidék
A fővárosban, Amszterdamban több fogyatékkal élők számára kialakított létesítmény található, mint Európa számos nagyvárosában.
„Csak élsportolónak kell lenni ahhoz, hogy valaki kerekesszékkel közlekedjen Amszterdamban” - mondja Kees-Jan van der Klooster, miközben szlalomozik az Amszterdam híres csatornáját szegélyező szűk utcákon.
A snowboardbaleset következtében 2001 óta alsó végtagjaira lebénult férfi többszörös paralimpiai síbajnok.
"Amszterdam egy régi város, és sok épületnek kicsi a lépcsője, így nehéz kerekesszékkel megközelíteni őket. Vagy átkelni a kanyargós hidakon” - folytatja Kees-Jan, miközben az egyik ilyen hídon felmászik a keskeny járdáról az úttestre.
„De realistának kell lennünk” - folytatja. „Nem alakíthatjuk át az összes régi épületet, és nem lapíthatjuk le a hidakat! Alkalmazkodnunk kell."
„A világot [a fogyatékkal élőkhöz] lehet igazítani, de azt hiszem, néha az embereknek is alkalmazkodniuk kell”.
Az emberi tényező
Mióta néhány éve visszavonult a versenysporttól, Kees-Jan a balesete után általa alapított cég által kínált képzéseknek szenteli idejét. A cél az, hogy a fogyatékkal élőket megtanítsa arra, hogyan győzzék le az előttük álló akadályokat. Ennek a pragmatikus megközelítésnek Kees-Jan szerint gyakran konkrétabb eredményei vannak, mint a nemzeti vagy európai jogszabályoknak.
„Rengeteg szabályt alkotunk, amelyek néha hasznosak. De a munkám során azt tapasztalom, hogy amit én csinálok, az nagyon hatékony, és mi a lehető legkevesebb szabállyal dolgozunk.”
Számos európai irányelv és rendelet célja, hogy garantálja a fogyatékkal élők jogait a közlekedés, a foglalkoztatás, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén, különösen a digitális szolgáltatások terén.
A tagállamok blokkolják a közös fellépést
2028-ig az egész Unióban bevezetésre kerül egy új, különleges jogokat biztosító európai fogyatékossági kártya és egy kedvezményes parkolási kártya. De még sok a tennivaló - hangsúlyozza Ioannis Vardakastanis, az Európai Fogyatékosságügyi Fórum elnöke.
„Vegyük a mozgásszabadság példáját. Ha például úgy döntök, hogy a sajátomtól eltérő uniós országba megyek és ott fogok élni, akkor a fogyatékosságomat nem ismerik el” - jegyzi meg. „Az új országban új fogyatékossági vizsgálatot kell végezni, mielőtt bármilyen támogatást kaphatnék."
„Erős diszkriminációellenes jogszabályokra van szükségünk. Az Európai Tanács 2008 óta blokkolja például az egyenlő bánásmódról szóló irányelvet, amelyet a Bizottság és a Parlament jóváhagyott.
Ha az egyenlőség terén is uniót akarunk, akkor ezt a jogszabályt jóvá kell hagyni és végre kell hajtani. Nagyobb költségvetésre van szükségünk a befogadás, az egyenlő bánásmód és a szegénység elleni küzdelem terén is. A szavak nem fognak változtatni a dolgokon."