A Transparency International szerint az egykori közszolgák közül sokakat lobbistaként alkalmaz a magánszektor, és szinte lényegtelen az EU-nak az a szabályozása, hogy a korábbi EU-s tisztviselők év végéig nem lobbizhatnak az EP berkeiben.
A nyári szünet után az európai parlamenti képviselők megérkeztek Brüsszelbe, és rendre veszik fel a munkájukat. A júniusi EP-választásokon jó pár képviselő vesztette el a mandátumát, sokan közülük mégis visszatérnek Brüsszelbe.
Hat hónapig tiltott a lobbitevékenység
A 2022-es "Katargate" néven elhíresült, EP-képviselőket és lobbistákat érintő korrupciós botrány miatt az Európai Parlament számos szabályát szigorította, a többi közt az átláthatósági szabályokat is. Az új rend szerint a volt EP-képviselők a mandátumuk lejártát követő hat hónapban nem folytathatnak lobbitevékenységet az EP-ben, magyarán a távozó képviselőknek egész év végéig csendben kell maradniuk.
A Transparency International a fentebbi szabállyal kapcsolatban megjegyezte, hogy a hathónapos türelmi idő csekély. "Látszatintézkedés – summázta az Euronewsnak Shari Hinds, a Transparency uniós politikai integritással foglalkozó szakértője, és hozzátette, hogy – mindannyian tudjuk, hogy a mandátum első hat hónapjában szinte semmi sem történik, ugyanis létre kell hozni a bizottságokat, és eleve kevés a jogalkotási tevékenység."
Hinds szerint a lobbitevékenység tiltása arra az időszakra szól, míg az EP-képviselők amúgy is kapnak némi átmeneti juttatást. Az átmeneti juttatás ideje a korábbi szolgálati időtől függ, és vagy öt, vagy kár huszonnégy hónapon keresztül tart. Hinds úgy véli, hogy legalább az átmeneti juttatás idejére kéne tiltani a lobbizást, és azt követően minden volt EP-képviselőnek fel kell tüntetnie a lobbizással kapcsolatos tevékenységét az uniós átláthatósági nyilvántartásban, melyben az uniós intézmények jogalkotási és döntéshozatali folyamatait befolyásolni kívánó szervezetek szerepelnek.
A volt EP-képviselők a parlament épületéből nincsenek kitiltva, korábbi minőségükben beléphetnek oda, innentől pedig az ő lelkiismeretükre van bízva, hogy az ott töltött időt mire fordítják.
A Bizottság szabályozása szigorúbb
Az Európai Bizottság volt tagjainak a tisztségük megszűnése után két évig tilos lobbitevékenységet végezni a Bizottságnál a korábbi portfóliójukkal kapcsolatos kérdésekben.
A két év során bejelentési kötelezettség vonatkozik rájuk, amennyiben átigazolnak a privátszektorba.
Az Európai Bizottság volt elnökeire vonatkozó jogi időkeret három év, az Európai Tanács volt elnökeire 18 hónap, a felsővezetői pozíciók esetében pedig egy év.
Más köztisztviselőknek a lobbizással kapcsolatos szakmai átképzés előtt be kell szerezniük feletteseik jóváhagyását.
Közszférából a privátszektorba
2017-ben a Transparency International által közzétett jelentés szerint a politikát elhagyó biztosok több mint 50 százaléka és a volt európai parlamenti képviselők 30 százaléka a dolgozott az uniós lobbisták nyilvántartásában szereplő szervezeteknél.
Az "Access all areas: when EU politicians become lobbyists" néven készített jelentés szerint a vállalatok azért alkalmaznak volt politikusokat, hogy könnyebben elérjék az aktuálisan regnáló politikai döntéshozókat, és így közvetetten befolyásolják a tevékenységüket.
A közszférában dolgozók magánszektorba való átlépését a Transparency "forgóajtónak" nevezi. Hinds a foglalkoztatás okát a kapcsolati hálóban látja, és említi a Google-t, ugyanis a vállalat európai lobbistáinak az 50 százaléka 2017-ben még az EU alkalmazásában állt.
Hinds szerint a forgóajtó-effektus nem biztos, hogy demokratikus, mivel az EP-képviselők a hivatalukban nem hivatalos kapcsolatokat tarthatnak fenn más szervezetekkel, és szerinte így felmerül a kérdés, hogy például egy EP-képviselő a választói érdekeit, vagy a jövőbeli munkaadója érdekeit képviseli.
Hinds szerint a lobbizás meghatározása eleve szürke zóna, mert egyes tevékenységek még úgy is befolyásolják az uniós döntéshozatalt, hogy nem nevezzük őket lobbizásnak.
Új arcok a parlamentben
A 2024-2029-es jogalkotási időszakban az Európai Parlament 720 képviselői hellyel működik, ami 15 képviselővel többet jelent az előző ciklushoz képest. Az EP-képviselők mintegy 54 százaléka számít újnak, ami némileg elmarad a 2019-es 61 százaléktól.
Az EP-képviselők megújulásának aránya Portugáliában a legmagasabb 95 százalékkal, 21 képviselőjükből 20 lesz újonc a EP-ben.
Észtországban a legalacsonyabb a megújulási arány, mindössze 14 százalék, ami hétből egy új képviselőt jelent.