A Közös Agrárpolitika egyértelmű reformra szorul, bankok és befektető teszik zsebre az agrártámogatások többségét. A Bizottság az agrártüntetések hatására szakértőket kért fel, hogy mit lehetne tenni a problémák kezeléséért.
HIRDETÉS387 milliárd euró van az Európai Unió agrárbüdzséjében, a támogatási rendszer pedig jelentős átalakításra szorul. Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek szerdán mutatnak be egy tervezetet az agrárpolitika reformjáról, melyben olyan változtatásokról írnak, hogy például a gazdálkodókat a jövedelmük, nem pedig a gazdaságuk mérete alapján támogassák.
A Financial Times szerint a tervezet válasz a korábbi gazdatüntetések által felvetett problémákra, a jelentés elkészítését pedig hosszas egyeztetések előzték meg a gazdálkodók, a civil szervezetek és az élelmiszer-kereskedők között.
A brit lap szerint a dokumentumban azt írják, hogy gyors és produktív lépésekre van szükség, ugyanis a a szélsőséges időjárási viszonyok, az infláció, és a sokszor olcsóbb globális versenytársak miatt válságos helyzetbe kerültek az európai gazdálkodók.
A jelentésben olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, melyben ösztönzik a fogyasztókat a húsfogyasztás csökkentésére, egyben segítik a gazdálkodókat az állattenyésztésről való leválásra.
A javaslat egyik legfontosabb eleme a támogatási rendszer átalakítása, miszerint a gazdálkodók nem a földjük mérete, hanem a bevételeik alapján kapjanak pénzt. Az említett rendszer 1962-ben született, és azóta lényegileg nem nyúltak hozzá.
Az elképzelt új rendszer szerint a támogatást környezetvédelmi előírásokhoz is kötnék, és figyelembe vennék, hogy melyik gazdálkodó mennyire van rászorulva a támogatásra.
Politikai kérdés is
Nem meglepő, hogy Ursula von der Leyen foglalkozik az agrárkérdéssel, hiszen a júniusi EP-választások előtt már látható volt, hogy a gazdálkodók egy része elfordult a jobbközép Európai Néppárttól, és a szélsőjobb felé húzott.
EU-s tisztviselők szerint a blokk agrárpolitikáját az elkészült jelentés alapján kell megreformálni, az Európai Bizottságnak pedig még idén meg kell kezdenie a rendszer átalakítását.
A Bizottság láthatóan már így is a gazdák felé húz, hiszen ideiglenesen elvetette a támogatási rendszert kiegészítő környezetvédelmi szabványokat, noha ez annak köszönhető, hogy tavasszal több EU-s országban tiltakoztak a termelők: Berlinbe és Brüsszelbe például traktorokkal vonultak be, az Európai Parlament épülete előtt pedig gumiabroncsokat égettek, és trágyát szórtak ki az utcára.
A környezetvédelmi tételek kivétele kevésbé volt népszerű a zöldek körében. akik júliusban panaszt nyújtottak be az ombudsmanhoz, melyben azt állították, hogy a szabványok eltávolítása „zárt ajtók” mögött történt, egyben leszögezték, hogy ez távolról sem volt demokratikus lépés.
A Bizottság elé nyújtott új jelentésben azt javasolják, hogy a gazdálkodók kapjanak pénzt a támogatási keretből, melynek felhasználásával átállhatnak ökogazdálkodásra, és csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Megjegyzik: az összkibocsátás 21-37 százalékáért a mezőgazdaság a felelős, az általuk "termelt" kibocsátásnak pedig több mint a fele az állattenyésztésből származik.
Az EU 2050-re szeretné elérni a zéró kibocsátást, de a természet helyreállításáról szóló törvényből kiemelt környezetvédelmi irányelvek nélkül erre kevés az esély.