Az állam nem nyújt segítséget a gazdáknak, hiába kérik, követelik, tüntetnek.
Szerbia egyes területein a szokásosnál jóval korábban kezdődött meg a napraforgó és a kukorica betakarítása. Ennek oka a súlyos aszály.
A régiót harmadik éve sújtja szárazság, aminek nyilvánvalóak a következményei; a kukoricatermés harmada lesz a szokásosnak.
Egy tavankuti gazda azt magyarázza, hogy „alig van szem a kukoricacsövön. És a csövek is kicsik. Azok közül is többet betegség támadott meg.”
A Krivaja folyó vizét lehetne öntözésre használni, de sem a víztározóban, sem a folyómederben nincs elegendő.
„Már a kútjainkban sincs víz” - folytatja a gazda. „Így a termés és a sorsunk a Jóisten kezében van, az esőtől függ. Tavaly óta egyre többen adják el gépeik, földjük egy részét, hogy fizessék hiteleiket, a bérleti díjakat.”
Az Euronews tudósítója annyit tesz hozzá; „a súlyos aszály romba döntötte a gazdák várakozásait. Helyzetük katasztrofális...”
A Szabadkai Gazdák Egyesületének képviselője szerint, „mindannyian szociális segélyre szorulunk, földönfutókká válunk, ha csak az állam nem tesz valamit.”
Hozzátette, szorult helyzetükből az állam húzhatná ki őket, de „hiába tüntettek tíz napon át, a kormány nem adott semmit, nem lépett semmit.”
A tiltakozások nem mozdították meg a kormányzatot, pedig az aszály már belpolitikai vitákat is gerjeszt. A tartományi vezetés azt állítja, a regionális hidrológiai rendszer korszerűsítése, az abba történő kormányzati beruházás megakadályozhatná a mezőgazdasági területek elsivatagosodását.