Becslések szerint a franciák 8,9 milliárd euróból tudták megrendezni a nyári játékokat.
A 3500 milliárd forintnak megfelelő összeg csupán a fele a londoni és egyharmada a tokiói olimpiai költségeknek.
A magyarázat kettős: Párizs remek sport- és turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, nem volt szükség hatalmas új beruházásokra, illetve jelentős olcsó megújuló energiaforrást használtak.
A Párizs 2024 stratégia egyik célja az étkeztetés szén-dioxid-kibocsátásának felére csökkentése volt: az olimpiai faluban energiabarát előállítású mezőgazdasági ételekből, például hüvelyesekből, zöldségekből és gyümölcsökből, valamint túlnyomórészt francia termékekből készültek a menük, dízel generátorok helyett a már meglévő helyi energetikai infrastruktúrán, főleg szél- és naperőműveken keresztül látták el árammal a versenyeseményeket.
Ráadásul előrejelzések szerint az olimpiával kapcsolatos turisztikai és kereskedelmi bevételek majdnem kiváltják a költségeket, így Párizs adóbevételét 5 százalékkal, a francia GDP-t 0,3 százalékkal megnövelik.
A párizsi olimpián több mint 10 ezer sportoló vett részt, 15 hivatalos versenynapon 300 versenyszámra 8,6 millió jegyet értékesítettek a rendezők, versenyeit pedig több milliárd ember követte figyelemmel a médiában.