Civil szervezetek felszólították az Európai Bizottságot, hogy indítson jogsértési eljárást a szófiai kormány ellen.
HIRDETÉSAz, hogy a napkoban a szófiai törvényhozás törvényt fogadott el az LMBTQ+ "propaganda" betiltásáról az iskolákban, újabb csapást jelent az emberi jogokra - hangsúlyozzák érdekvédelmi csoportok, széles körben elítélve a döntést.
A bolgár oktatási törvény módosítása, amelyet szerdán szavazott meg a parlament, megtiltja "a nem hagyományos szexuális irányultsággal és/vagy a biológiai nemi identitástól eltérő nemi identitással kapcsolatos eszmék és nézetek bármilyen módon, közvetlenül vagy közvetve történő propagálását, népszerűsítését az oktatási rendszerben". A képviselők nagy többséggel, 159 igen szavazattal, 22 nem ellenében és 12 tartózkodás mellett hagyták jóvá a törvénytervezetet.
Az oroszbarát szélsőjobboldali Vazrazhdane párt által javasolt módosítás a "nem hagyományos szexuális irányultság" fogalmát is bevezette - amit értelmezésük szerint annyit tesz, hogy ellentétes a "különböző nemű személyek közötti érzelmi, romantikus, szexuális vagy érzéki vonzalom" bolgár jogi fogalmától.
"Főhajtás az orosz melegellenes ideológia előtt"
Aktivisták és szervezetek, mint például a LevFem, a Feminista Mozgalom és az Action LMBTQ+ szervezet a "Iskolát mindenkinek! Állítsuk meg a gyűlöletet!" heves tiltakozásukat fejezték ki a döntés miatt. A Forbidden Colours, egy uniós szintű LMBTQ+ érdekvédelmi csoport sajtóközleményében azt írta: elítéli az új törvényt, amely "irányított támadás az LMBTQ+ személyek, különösen a gyermekek alapvető emberi jogai ellen".
"Magyarország után Bulgária a második uniós tagállam, amely bevezeti Oroszország LMBTIQ+-ellenes törvényét. Ezzel Bulgária azon országok csoportjába sorolja magát, amelyek az európai normák és értékek helyett az orosz melegellenes ideológia előtt hajtanak fejet" - mondta Rémy Bonny ügyvezető igazgató.
Az Orbán-kormány 2021-ben módosította a pedofíliáról és a gyermekek védelméről szóló törvényt: a jogszabály a "pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról" kezdetben elsősorban a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni fellépésről szólt, utóbb azonban a homoszexuálisokat és más nemi kisebbségeket megbélyegző rendelkezésekkel egészült ki. Például korlátozta a köznevelési intézményekben nemi felvilágosítást végző szervezetek körét, illetve nehezen számonkérhető rendelkezéseket hozott arról, hogy a médiában tizennyolc éven aluliak számára tilos a homoszexualitásnak nem csak a népszerűsítése, de a megjelenítése is.
A "gyermekvédelminek" nevezett törvény miatt az Európai Bizottság 2022 végén kötelezettségszegési pert indított Magyarország ellen.
Az Amnesty International szerint a magyar törvény "a félelem felhőjét hozta létre", amely az LMBTQ+ személyeket árnyékba szorította, és most félő, hogy ugyanez fog történni Bulgáriában is. A civil jogvédők felszólították az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet az LMBTQ+ emberekkel szembeni diszkriminatív intézkedések visszaszorítása érdekében.
"Az Európai Unió nem nézheti tétlenül, hogy az egyik tagállama olyan törvényeket hoz, amelyek veszélyeztetik az LMBTIQ+ személyek biztonságát és jogait" - közölte a Forbidden Colours, arra sürgetve az Európai Bizottságot, hogy "tegyen határozott lépéseket Bulgáriával szemben az egyenlőség és az emberi jogok elveinek fenntartása érdekében, amelyek az unió alapját képezik".
Bulgáriát, ahogyan Kelet-Európa nagy részét, a polgári jogi szervezetek és kutatók az LMBTQ+ szabadságjogok tekintetében folyamatosan az utolsó helyre sorolják.
A Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Interszexuális Szövetség európai ága a legutóbbi Szivárványtérképében, amely az LMBTQ+ jogok és szabadságok helyzetét elemzi a kontinensen, Bulgáriát 48 ország közül a 38. helyre sorolta.