A szocialisták megtartották bázisukat, de a kisebb baloldali pártok öt év alatt sok támogatót vesztettek.
Spanyolországban, az EP-választáson született szűk jobboldali győzelmet nem követte földindulás, mint Belgiumban a miniszterelnök lemondása vagy mint a franciaországi előrehozott választások. A konzervatívok hiába remélték, hogy összeomlik a baloldali Sanchez-kormány.
A Néppárt szóvivője, Borja Semper ugyanakkor „egyértelmű, vitathatatlan és elsöprő” győzelemről beszélt.
A néppárti siker ellenére Perdo Sancheznek és pártjának sikerült megtartania szavazói bázisát, és a spanyol kormány egyike azon kevés baloldali kormánynak, amely túlélheti a változó politikai hangulatot Európában.
„Hisszük, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kitartás a győzelemhez vezető egyik út” - mondta a szocialisták szóvivője, Esther Peña.
Sancheznek még három éve van hátra mandátumából és nem tervezi előrehozott választások kiírását.
Az elemző szerint „úgy fest, 2027 előtt nem lesznek választások Spanyolországban, intézményi szempontból sem változott semmi. A parlament marad úgy, mint eddig, és Sancheznek is megmaradt a támogató többsége.”
Ennek a parlamenti többségnek a megtartása azonban még jelenthet kihívást. A koalíciós szövetséges, a szélsőbaloldali Sumar mozgalom vezetője, Yolanda Diaz, a választási stratégiát bírálva lemondott igaz, kormányfő-helyettesi pozícióját megtartotta.
„A polgárok elmondták véleményüket, én pedig vállalom a felelősséget; lemondok a Sumar irányításáról, vezetéséről” - jelentette be.
A szocialisták és szövetségesei közötti EP-választási rivalizálás azonban már több kezdeményezést is megakasztott a parlamentben, mint például a költségvetés elfogadását.
A feszültségek ellenére egyetlen dolog masszívan összeköti a Sanchezt támogató, sokszínű tömböt; a Néppárt és a szélsőjobboldali VOX esetleges kormányalakításától való félelem.