Több hónapos belső viták után drasztikus döntést hozott az Európai Parlament egyik szélsőjobboldali frakciója. Az Identitás és Demokrácia (ID) kizárta a soraiból az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, amivel átrendezhetik az erőviszonyokat az Európai Parlamentben.
HIRDETÉSAz AfD volt az Identitás és Demokrácia legvitatottabb tagja. Indítványában az ID frakcióvezetője az AfD küldöttségének kizárását "incidensek sorozatával" indokolta, "amelyekben Maximilian Krah és - tágabb értelemben - a frakció német delegációja is érintett." Ezek az incidensek álláspontja szerint "károsították a frakció kohézióját és jó hírnevét."
Krah több komoly botrányba is keveredett az elmúlt hetekben, a minap az olasz La Repubblicának adott interjúban azt mondta, nem gondolja, hogy mindenki, aki az SS egyenruháját hordta a Harmadik Birodalomban, automatikusan bűnöző lenne. Előzőleg felmerült a gyanú, hogy Krah pénzt fogadott el az oroszok európai propagandagépezetétől, korábbi asszisztensét pedig azzal gyanúsítják, hogy a kínaiaknak kémkedett, épp ennek okán tartottak házkutatást Krah brüsszeli irodájában.
Elemzésében az Euractiv azt írja, hogy döntésével az ID elkerülheti egyes szavazóinak elvesztését még az EP-választások előtt, de megjegyzik: AfD-kizárás ide vagy oda, attól még távol állnak, hogy a jobbközép Európai Néppárt potenciális partnerei legyenek az EP-ben. Megjegyzendő: a Néppárt "önmagában" is köszöni, jól van, a felmérések szerint ugyanis ők számíthatnak a legtöbb szavazatra a két hét múlva kezdődő választáson, és uralhatják az EP következő parlamenti ciklusát.
A döntésnek jelen helyzetben nincs valós súlya
Az AfD kizárása ezzel együtt főként szimbolikus, hiszen az EP mandátuma két hét múlva lejár, a parlament már nem ülésezik. Elemzők szerint az AfD kizárása egy szélesebb körű kísérlet része, mellyel Európa szélsőjobbos csoportjainak összképe árnyalható. Edoardo Bressanelli, a pisai Scuola Sant'Anna intézet munkatársa az Euractivnak azt mondta, szerinte az ID fő pártjai attól tartottak, hogy az AfD vezető jelöltjének az SS-es nyilatkozatát ellenük is felhasználhatják, és ezzel sok szavazatot veszíthetnek.
A Europe Elects szerint az ID ugyan elveszíti azt a 16 képviselőt, akiket az AfD várhatóan bevisz az EP-be, ezzel együtt elképzelhető, hogy éppen az AfD kiszorulása miatt egyes pártok kilépnek a másik, szélsőjobb irányába húzódó pártokat gyűjtő Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakcióból, így az ECR is konszolidálódhat.
Bressanelli szerint amennyiben az ECR együtt akar működni a többi frakcióval vagy a Néppárttal, akkor annak is meg kell szabadulnia azoktól a pártoktól, melyek nem felelnek meg az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által meghatározott három kritériumnak. Von der Leyen néhány héttel ezelőtt közölte, hogy bizonyos kérdésekben együttműködne a szélsőjobbal, amiért a csütörtöki csúcsjelölti vitán is támadták.
Von der Leyen három feltétele egyszerű: ha egy jobboldali párt együtt akar működni a Néppárttal, akkor legyen EU-párti, ragaszkodjon a jogállamisághoz, illetve támogassa a NATO-t és Ukrajnát. Az ID-pártok közül többen is távol állnak a felsoroltaktól, például a Marine Le Pen féle Rassemblement National, mely ragaszkodik ahhoz, hogy Franciaországnak ki kell lépnie a NATO-ból.
Szó sem lehet együttműködésről
A Néppárt csütörtökön közölte: az AfD kiiktatásával sem lett számukra az ID megbízhatóbb, képviselőik közül többen is azt mondták az Euractivnak, hogy az ID-vel való együttműködés továbbra is tabu marad. Ezzel együtt persze kijelenthető: az EP választások után nyílik teljesre a parlament sakktáblája, és csak az eredményeket követően ismeretében alakul ki, hogy miként rendeződnek át az EP széksorai, esetleg újabb politikai csoportok alakulhatnak-e.
Ami biztos: a szocialisták kizárták a szélsőjobbos pártokkal való együttműködést, Von der Leyennek viszont szüksége lehet az a szavazataikra, hogy a Bizottság elnöke maradhasson, így óvatosan kell nyitnia az ID pártjai felé.