Stefan Grobe köszönti Önöket a State of the Union című műsorunkban.
A szélsőjobboldal múlt heti térnyerése a kelet-németországi tartományi választásokon még ezen a héten is hullámokat vetett. Nem mintha az AfD, az Alternatíva Németországért párt soraiból bármi konstruktív ötlet jött volna elő. Inkább Olaf Scholz kancellár balközép koalíciója próbált lépni, hogy visszaszerezze a kezdeményezést.
Az illegális bevándorlás további visszaszorítására tett kísérletként Németország szigorítja az ellenőrzéseket a határain, gyengítve - legalábbis fél évre - a schengeni rendszert, a korlátlan mozgást biztosító európai vízummentes övezetet. Mindezt a legfrissebb hivatalos adatok ismeretében, miszerint 33 százalékkal nőtt az illegális határátlépések száma.
„Ezért az ideiglenes határellenőrzéseket valamennyi német szárazföldi határra kiterjesztjük” - közölte Nancy Faeser, német belügyminiszter. „Ez az illegális migráció további korlátozását, az iszlamista terror és a súlyos bűncselekmények jelentette akut veszélyek elleni védelmet szolgálja.”
Ettől a lépéstől Berlin azt reméli, hogy visszaszerezheti a szavazókat a következő kelet-németországi tartományi választásokon.
Eközben az Európai Bizottság és Magyarország között éleződik a legújabb vita a bevándorlással kapcsolatban.
A magyar kormány revansot ígér az Európai Bíróság által, a menedékkérőkkel való magyarországi bánásmód miatt kiszabott 200 millió eurós bírságért – derült ki Rétvári Bence államtitkár szavaiból
„Ha az Európai Unió, Brüsszel arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy beengedje az illegális migránsokat ..., akkor Magyarország az európai eljárások lefolytatása után, önként, ingyenesen, egyirányú utazást fog felajánlani ezeknek az illegális migránsoknak Brüsszelbe. Ha Brüsszel migránsokat akar, akkor megkapja őket”
A budapesti fenyegetés éles bírálatokat váltott ki Belgiumban és az Európai Bizottságban.
Eddig egyetlen buszos átszállításra sem került sor és talán, soha nem is fog.
A bevándorlás mégis, újra a középpontba került. A populizmus erősödése pedig azt mutatja szerte Európában, hogy a migráció kérdése rendre a politikai viták részét képezi, és választásokat képes eldönteni. Ha már a vitáknál tartunk... Az Egyesült Államokban - ahol a szélsőjobboldali populizmus ismét nekifut az elnökségnek -, Donald Trump és Kamala Harris állt szemben egymással, a valószínűleg egyetlen televíziós vitán. A vita után készült közvélemény-kutatások Harrist látták egyértelmű győztesnek - de a verseny továbbra is szoros.
A verseny pedig – mindkét tábor szerint - nagyon fontos a demokrácia „túlélése” szempontjából.
Most csatlakozik hozzánk Ben Ansell, az Oxfordi Egyetem politológusa, a „Mi a baj a demokráciával?” podcast házigazdája és a „Miért buknak el a politikusok?” (Why Politics Fails) című könyv szerzője. Üdvözlöm!
- Hanyatlóban a demokrácia? A 2024-es választások eddig ezt jelzik...
„Idén 4 milliárd ember járult az urnákhoz világszerte. Felük olyan országokban, ahol szabad és tisztességes választások voltak. És nagyrészt ezeknek a választásoknak az eredményei bátoríthatnak minket. Törökországban például Erdogannak nem sikerült több várost az ellenőrzése alá vonnia. Tehát ő egyfajta védekezésre kényszerült. Indiában Narendra Modi tisztességes és szabad választásokat nyert, bár az emberek azt gondolták, hogy hengerelni fog. Azonban a vártnál halványabban teljesített. Tavaly Lengyelországban a konzervatív PiS végül veszített. Tehát valójában sok helyen, ahol aggódtunk, hogy a demokrácia gyengülni fog, nem gyengült meg.”
- Az amerikai elnökválasztás küszöbén az identitáspolitika és a félretájékoztatás szétzilálja a demokráciát?
„Az a fajta identitáspolitika, amelyet a félretájékoztatásban használnak, és amelytől az emberek felbolydulnak, mindig is velünk volt, de az emberek mindig is demográfiai szempontok szerint szavaztak. És valójában, amit az amerikai választásokon a spanyolajkúak és az afroamerikaiak szavazatával kapcsolatban látunk, az nagyon hasonlít 2008-ra, talán még az 1990-es évekre is. Tehát az, hogy az emberek a saját identitásukra szavaznak, nem újdonság az amerikai politikában. Ami talán újdonság, az a média polarizálódása e körül.”
- Idén különös hangsúlyt kaptak az első választók - mire számíthatunk tőlük az amerikai elnökválasztáson?
"Kamala Harris vezet a fiatalabb amerikaiak körében, és ez az, ami miatt valóban megváltoztatta a narratívát Joe Bidenről. És Biden valójában nagyon jól teljesített. Talán nem meglepő módon, az idősebb amerikaiak körében is jól szerepelt, és ezzel csökkentette Trump előnyét. De sok fiatal szavazót vesztett el, akiket aggaszt Gáza, de aggaszt az infláció, az ingatlanpiac is - és a 80-as éveikben járó szavazókat ugyancsak. Ezért gyanítom, hogy sokkal több fiatal fog elmenni szavazni, mint Bidenre a legutóbbi választásokon.”
- A nemek közötti megosztottság is növekszik a szavazás során, a nők másképp szavaznak, mint a férfiak - mivel magyarázza ezt?
"Mindig is igaz volt, hogy a nők és a férfiak másképp szavaztak. De ami újdonság, az az, hogy a nemek közötti különbség egyszerűen óriási. Nem igaz? Jelenleg úgy néz ki, hogy 20 százalékpontos a nemek közötti különbség. Tehát, ha úgy tetszik, Harris a nők körében plusz tíz, Trump pedig a férfiak körében plusz tíz. Ez óriási különbség. A nők nagyobb arányban mennek el szavazni. Tehát ez egy borítékolható előny Kamala Harris számára. Miért van ez így? Ez a választás talán – a nők szempontjából – az abortuszról is szól majd.”
Nos, Ben Ansell, az Oxfordi Egyetem professzora, köszönjük, hogy segített megérteni ezt az összetett kérdést!
A felmérések szerint egy másik fontos kérdés, amely foglalkoztatja a választókat, az éghajlatváltozás.
Ennek oka, hogy az emberek egyre direktebb módon érzékelik a szélsőséges időjárási eseményeket, illetve az olyan jelenségeket, mint a víznyelők keletkezését.
Ezek a talajban képződő lyukak a talaj felszíni rétegének beomlása nyomán jönnek létre.
Közép-Törökországban már 2600-at regisztráltak ezekből. Legtöbbjük az aszály, illetve a felszín alatti vizek ellenőrizetlen kinyerése miatt alakult ki – és a klímaváltozás tipikus következménye.
A víznyelők már a mezőgazdaságot veszélyeztetik és egyre közelebb kerülnek a lakott területekhez. Az omlás folyamata egyébként lassú, senkit nem nyel el a föld egy szempillantás alatt.
A török szakhatóságok keresik a víznyelőképződés megelőzésének módját.
Ennyi fért eheti műsorunkba. Köszönjük, hogy figyeltek ránk!