Az Európai Parlament lezárta kilencedik törvénykezési ciklusának utolsó plenáris ülését. Szerintünk ezek voltak azok az események, amelyek meghatározónak bizonyultak az európai törvényhozás elmúlt öt évében.
HIRDETÉSA törvényhozók hazatérnek, hogy felkészüljenek a júniusi választásokra, amikor a szavazók kiválasztják a következő törvényhozás 720 tagját.
A Parlamentben sokan örömmel fogadják a pihenést, miután öt teljes évet töltöttek a globális vészhelyzetek félelmetes sorozatában, alkudoztak változást hozó jogszabályokról és PR-katasztrófák kezeléséről.
„Soha nem tudtam megjósolni, hogy mennyit tudunk elérni, és azt sem, hogy még hány válságot és kihívást kell leküzdnünk és kezelnünk” - mondta Roberta Metsola, a parlament elnöke az Euronewsnak.
Most tehát lemegy a függőny, mi pedig kihasználjuk a rövid átmenetet, és visszanézünk, melyek voltak azok a történések, amelyek fémjelzik a mosz lezárult európai parlamenti ciklust.
Von der Leyen megerősítése: rezgett a léc
Nyugodtan lehet azt mondani, hogy Ursula von der Leyen a semmiből került elő. A brüsszeli születésű politikus ismeretlen volt Brüsszelben 2019 nyaráig, amíg Angela Markel német kancellár szövetségi kormányában szolgált, egymás után több tárcája is volt — a védelem volt az utolsó.
Felemelkedése egy szempillantás alatt történt, miután az Európai Tanács Emmanuel Macron erős ellenkezésének hatására elutasította Manfred Weber jelölését az Európai Bizottság vezetésére.
Mivel Weber eltűnt a képből, a jobbközép Európai Néppártnak (EPP) nagyon gyorsan új jelöltet kellett találnia. Ekkor Macron állítólag bedobta von der Leyen nevét a semmiből, pragmatikus konzervatívnak tartva őt, akit a liberális, a szocialista és zöld frakció is elfogadhat. Akkor még Orbán Viktor is egyetértett ezzel.
A Parlament azonban dühösen reagált a Spitzenkandidaten rendszer nyilvánvaló lebontására**.** Végül is megválasztották Von der Leyen-t, de csak 382 szavazattal, ami mindössze kilenc szavazattal több a szükséges 374-nél.
„Auld Lang Syne”
A Brexit nehéz ügy volt Brüsszel számára. Az Egyesült Királyság kilépése elhúzódó, keserves folyamat volt, amely próbára tette a jóakaratú diplomáciát.
2020. január 29-én ért véget a kilépési eljárás, amikor a képviselők hozzájárultak ahhoz a megállapodáshoz, amely szerint az Egyesült Királyság 47 éves tagság után hivatalosan távozott az EU-ból, így az első tagállam lett, amely kilépett az unióból.
Közvetlenül a szavazás eredményének bejelentése után (621 mellette, 49 ellenében) a törvényhozók felálltak, kezet fogtak, és elénekelték az „Auld Lang Syne” népszerű skót dalt, amely egy hosszú barátság végéről szól.
A megdöbbentő pillanatot taps, ölelések és könnyek követték. Néhány nappal később a Parlament újraosztotta a helyeket, tekintettel arra, hogy 73 brit képviselő távozott.
Az európai parlamenti képviselő, aki az ereszen menekült
Ez Szájer József Fidesz-képviselő története. Öt parlamenti cikluson át képviselte Orbán Viktor kormányzópártját az európai törvényhozásban. A Fideszt 2021-ben határozottan elítélték azért, mert LMBTQ-ellenes jogszabályokat vezetett be a gyermekvédelmi törvény leple alatt.
Szájer azonban immunisnak tűnt a párt kinyilatkoztatásaival szemben, amikor részt vett egy szexpartin Brüsszel központjában, állítólag 24 másik férfival egyetemben. A belga rendőrség közbelépett, tekintettel arra, hogy a COVID-19-járvány miatt tilos vot összejöveteleket tartani, és ez erre a bensőséges eseményre is vonatkozott 2021 novemberében. Úgy buktak le, hogy a szomszédok panaszkodtak a hangoskodás miatt.
Az ügyészség jelentése szerint a magyar politikus a lakás ereszcsatornáján mászva próbált elmenekülni a rendőrség elől, és amikor elfogták, véres volt a keze és kábítószert találták a hátizsákjában, de tagadta, hogy használta volna.
„Sajnálom, hogy megsértettem a gyülekezési szabályokat. Felelőtlenség volt részemről. Elfogadom az ezért járó büntetéseket” — mondta Szájer néhány nappal a lemondását követő nyilatkozatában.
A kaland részletei véget nem érő témát szolgáltattak a covidjárvánnyal járó bezártságban izgalomra éhes médiának. Szájer szakami tevékenysége és magánélete azóta is összeegyeztethetetlen a közvélemény számára.
A gyógyszeripar vezérigazgatóinak szembesítése
Egy évszázadban egyszer fordul elő olyan járvány, amilyen a covid-19 volt. Az EU közös vakcinavásárlásba fogott, és nagy pénzt tett le a multinacionális gyógyszercégek asztalára. Csakhogy a globális kereslet miatt lassan érkeztek a szállítmányok, különösképpen az AstraZeneca okozott csalódást.
HIRDETÉSA cég elkötelezte magát amellett, hogy 90 millió adagot biztosít 2021 első negyedévében, de hamarosan 30 millióra csökkentette vállalását.
A korlátozások miatt a Parlament virtuális meghallgatást tartott a gyógyszeripari vállalatok vezérigazgatóival, akiket elárasztottak a termeléssel, az engedélyezésekkel és az ütemtervekkel kapcsolatos kérdésekkel. Elkerülhetetlenül valamennyien az AstraZeneca igazgatójára, Pascal Soriotra mutogattak, akit a fő bűnösnek tartottak.
„Hogyan lehetséges, hogy fogalma sincs?” - mondta Silvia Modig finn európai parlamenti képviselő, aki a szállításokkal kapcsolatos zavaros kijelentései miatt „egy darab szappannak” nevezte Soriot. A Bizottság később beperelte az AstraZenecát. A peres eljárás megállapodással végződött.
Búcsú David Sassolitól
2022. január 11-én bejelentették, hogy David Sassoli, az Európai Parlament elnöke meghalt.
A 65 éves olasz szocialista politikus hosszú ideje beteg volt, még hivatali idejében is előfordult, hogy kórházba került. a bejelentés ennek ellenére megrázta az uniós vezetést, mivel közkedvelt szereplője volt az uniós politikának, akit mosolya és kedvessége miatt is csodáltak.
HIRDETÉSA Parlament emlékünnepséget tartott a tiszteletére, amelyet Sassoli utódja, Roberta Metsola olaszul nyitott meg.
„Európa elvesztett egy vezetőt, a demokrácia elvesztett egy bajnokot, és mindannyian elvesztettünk egy barátot” - mondta Metsola. „Csodálatos látomással és mély meggyőződéssel bírt, és mindig tudta, hogyan kell konkrét cselekedetekre váltani azokat az értékeket, amelyekben hitt.”
Sassolit Rómában helyezték örök nyugalomra a Santa Maria degli Angeli bazilikában.
„Bizonyítsák be, hogy velünk vannak!"
Miközben orosz rakéták záporoztak Kijevre, és Ukrajna sorsa egy hajszálon múlott, Volodimir Zelenszkij elnök merész geopolitikai átalakításba fogott az EU-tagságra vonatkozó kérelmével.
A valódi ambícióival kapcsolatos kétségek eloszlatására Zelenszkij csatlakozott az Európai Parlament rendkívüli üléséhez 2022. március 1-jén, és háború sújtotta nemzetéről szólva azt ígérte: „Senki sem fog megtörni minket. Harcolunk a jogainkért, a szabadságunkért, és most a túlélésért. Azért is küzdünk, hogy az európai közösség egyenrangú tagja lehessünk.”
HIRDETÉS„Bizonyítsák be, hogy velünk vannak. Bizonyítsák be, hogy nem hagynak magunkra minket. Bizonyítsák be, hogy valóban európaiak. És akkor az élet legyőzi a halált, a fény pedig a sötétséget. Dicsőség Ukrajnának!”
Ez volt az egyik legszenvedélyesebb, legemlékezetesebb felszólalás, amely valaha elhangzott az Európai Parlamentben. Még a tolmács hangja is megbicsaklott, ő sem tudott uralkodni az érzelmein.
„Katargate”, a semmihez sem fogható botrány
Az Európai Parlament egy-két dolgot már megélt, ami a szörnyű politikai botrányokat illeti, de biztosan nem állt készen arra a viharra, amely 2022 decemberében söpört végig rajta.
A belga rendőrség hosszas nyomozással kiderítette, hogy működik egy kenőpénz-rendszer, amely jelentős összegekkel és nagy értékű ajándékokkal befolyásolja az uniós politikát. A nyomozók szerint Katar és Marokkó fizetett le több brüsszeli döntéshozót. (Mindkét ország tagadja, hogy bármi törvénybe ütközőt tett volna.)
Az ügy a Parlament felemelkedő csillagának, Eva Kaili alelnöknek a letartóztatásához vezetett. Partnere, Francesco Giorgi, egy parlamenti asszisztens, is őrizetbe került. Kailit állítólag „tettenérték”, amikor megpróbált megszabadulni a készpénzzel tömött zsákoktól, és emiatt mentelmi jogát automatikusan felfüggesztették. Több mint négy hónapot töltött börtönben.
HIRDETÉSVádat emeltek Marc Tarabella és Andrea Cozzolino ellen, valamint Pier Antonio Panzeri volt európai parlamenti képviselő ellen is, aki később vádalkut kötött az ügyészekkel. Beismerte a vesztegetésben betöltött szerepét és „feltáró” részletességű vallomást tett. Kaili, Tarabella és Cozzolino visszautasították Panzeri állításait, ellentmondtak a vádaknak, megalapozatlannak nevezve azokat, és ragaszkodtak ártatlanságukhoz.
A vádak, a rendőrségi razziák, a kiszivárgott vallomások és a jogi tanácsadók csoportjai között folyó egymásra mutogatás rendkívül káros volt a Parlament hírnevére nézve. nem véletlen, hogy azonnal új magatartási kódexet dolgoztak ki annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a valaha volt legsúlyosabb válságot.
Sajnos, a külföldi befolyás vádja visszatér, kísérti az intézményt: most a Russia-gate és a Kína-gate van napirenden.
Heves harc a természetért
A 2019—2024-es időszak messzire ható, ambiciózus jogszabályokat hozott, amelyek közül néhány indulatos viták sorozatában fogant. De egyik sem közelíti meg a természet-helyreállítási törvény körüli összecsapásokat. Ez az éghajlatváltozás miatt és az emberi tevékenység által rossz állapotban került európai szárazföldi és tengeri területek fokozatos rehabilitációjára irányuló javaslat volt.
A szöveg lényegesen kisebb jelentőségű volt a Green Deal többi eleménél, amelyek ennél nagyobb figyelmet kaptak. 2023 tavaszán azonban az Európai Néppárt (EPP) teljes gőzzel kampányba kezdett a törvény megsemmisítése érdekében, azzal érvelve, hogy az veszélyezteti az élelmiszertermelést, növeli a kiskereskedelmi árakat és tönkreteszi a gazdálkodók hagyományos megélhetését.
HIRDETÉSMindezeket élesen vitatták haladó európai parlamenti képviselők, környezetvédelmi szervezetek, jogtudósok, sőt multinacionális cégek is, akik szerint a természet helyreállítása elengedhetetlen a virágzó gazdaság és a fenntartható ellátási láncok működtetéséhez.
Az EPP ellentmondásos kampány keretében a közösségi médiában nyomult tovább, és egészen addig vitte a dolgot, hogy kijelentették, a jogszabály erdővé változtatná Rovaniemi városát, ahol a Mikulás él.
Bár az Európai Parlament végül 329 igen szavazattal 275 nem ellenében elfogadta a törvény felhígított változatát, a csata megnyitotta az utat a Green Deal szélesebb körű mérlegelése előtt a 2024-es választásokat megelőző időszakban.
Decemberi maraton
A választások közeledtével a Parlament a padlógázt adott, hogy minél több jogalkotási aktát lezárjon. A rettentő erőfeszítés 2023 decemberében ért tetőpontjára, amikor a törvényhozóknak sikerült ideiglenes megállapodást kötniük a tagállamokkal a mandátum két legjelentősebb törvényéről: a mesterséges intelligencia törvényéről, amely a világon elsőként próbálja megzabolázni a forradalmi technológiát, és az új Migrációs és Menekültügyi Paktumról, amely a blokk migrációs politikájának átfogó reformja.
Ez azonban nem volt könnyű. A mesterséges intelligenciáról szóló törvényt rekordméretű, három egymást követő napon át tartó tárgyalássorozat után fogadták el, kibővítve az alapvető emberi jogokat sértő gyakorlatok listáját. A Migrációs és Menekültügyi Paktum tárgyalását több ülésszakra bontották, hogy a Parlament és a Tanács megvitasson öt különálló, de egymással összefüggő törvényt.
HIRDETÉS„Ne legyenek unalmasak!”
Julia Navalnaja személyesen jelent meg az Európai Parlament előtt 2024 februárjának végén, napokkal azután, hogy férje, Alekszej Navalnij gyanús körülmények között meghalt egy szibériai börtönben. Navalnaja azzal tisztelgett a néhai ellenzéki vezető bátorsága előtt, hogy merészen felszólította az EP-képviselőket, hogy ne csak beszéljenek, hanem cselekedjenek is.
"Ha valóban le akarják győzni Putyint, újítaniuk kell. Fel kell hagyniuk ezzel az unalmas stratégiával" - mondta Navalnaja az EP-képviselőknek, miközben nehezen tűrtőztette érzelmeit. "Nem árthatnak Putyinnak egy következő határozattal vagy szankciócsomaggal, amelyek nem különböznek az előzőktől" - folytatta.
"Nem győzhetik le azzal, hogy azt gondolják, elvek szerint élő ember, akinek erkölcsei és elvei vannak. Ő nem ilyen. Alekszej pedig már régen rájött erre. Nem politikussal van dolguk, hanem egy véres szörnyeteggel."
Felszólalása dörgő tapsot váltott ki.
Találkozunk a bíróságon!
Ezt a listát nem lehetne teljessé tenni egy cseppnyi intézményközi dráma nélkül.
HIRDETÉSAz elmúlt évtizedben az Európai Parlament képviselte legerősebben az Orbán Viktor elleni vádakat a magyarországi demokratikus intézményrendszer hanyatlásával kapcsolatban. A téma az elmúlt ciklus vezérmotívuma volt, mivel az EP-képviselők egyre keményebb nyelvezetet használva szavaztak állásfoglalásról állásfoglalásra. (Egy ponton kijelentették, hogy Magyarország „már nem demokrácia”.)
Ez a magyarázata annak, hogy a Parlament miért reagált olyan hevesen, miután az Európai Bizottság szabad utat adott a korábban jogállamisági aggályok miatt befagyasztott 10,2 milliárd eurós kohéziós forrásnak Budapest számára. A jogalkotókat felháborította a döntés mondván, hogy az Orbán-kormány igazságszolgáltatási reformja enyhén szólva nem felel meg az uniós feltételeknek, és a bíróságokat továbbra is fenyegeti a politikai beavatkozás.
Az a tény, hogy a Bizottság egy nappal a kulcsfontosságú EU-csúcs előtt - amelyen Orbán nyíltan vétóval fenyegetett - felszabadította ezt az öszeget, tovább táplálta a háttéralkukkal és a "kéz kezet mos" típusú machinációkkal kapcsolatos vádakat, amelyeket Von der Leyen bizottsági elnök újra és újra tagadott.
Ennek ellenére a Parlament 2024 márciusában pert indított a Bizottság ellen, ami egy radikális lépés, és egyúttal jelzi az EU örökké tartó küzdelmét, hogy megőrizze alapvető értékeit a bomlasztó erőkkel szemben.
***
HIRDETÉSFelemelő jelenetek: Fabrice Leggerinek, a Frontex vezetőjének és a Facebook közérdekű bejelentőjének, Frances Haugennek a meghallgatása, Cate Blanchett magával ragadó beszéde, az Amazon-lobbisták kitiltása és a médiaszabadságról szóló törvény elfogadása.
Lehangoló jelenetek: a Pegasus-szoftver használata törvényhozók ellen, az ír képviselő, aki fehérneműben jelent meg, és a holland képviselő, aki azt írta: „Hajrá, Putyin!”
Kaotikus jelenetek: a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló indulatos szavazás, az ülésteremben ugató kutya és a szlovák képviselő, aki egyszercsak elengedett egy galambot.