Az Európai Unió 27 vezetője "új versenyképességi megállapodást" szorgalmazott annak érdekében, hogy a globális versenytársakkal szembeni gazdasági szakadékot csökkentsék, és megfordítsák az ipar hanyatlásának aggasztó tendenciáját.
HIRDETÉSA politikai jóváhagyás csütörtökön, több órás brüsszeli megbeszélés után történt meg, annak ellenére, hogy a vezetők között komoly nézeteltérések voltak a társasági adószabályok harmonizálására irányuló javaslatokkal és az uniós országok tőkepiacainak integrációjára vonatkozó, évtizedes tervvel kapcsolatban.
A megállapodás fontos, hiszen az EU-nak egyre változékonyabb geopolitikai helyzettel, gyors demográfiai változásokkal és keményebb versennyel kell szembenéznie, mert a külföldi kormányok előnyös támogatási csomagokkal vonzzák a befektetőket.
"Több pénzt, több eszközt kell mozgósítanunk a stratégiai ágazatokba történő befektetésekhez" – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. "Ezen a találkozón mindannyian megértettük, hogy egyrészt fontos, hogy növeljük a méreteket, hogy nagyobbak legyünk, de vigyázzunk a kkv-kra, és biztosítsuk a megfelelő arányokat, a megfelelő egyensúlyt."
Az új megállapodás kísérlet arra, hogy az EU megőrizze versenyelőnyét a globális színtéren, és megakadályozza, hogy Európa ipari sivataggá váljon, amiből az Egyesült Államok, Kína, India és más feltörekvő hatalmak előnyt kovácsolhatnak.
Egyelőre szándéknyilatkozatról van szó, amely csak a közelgő európai parlamenti választások után fog kézzelfogható eredményekre változni.
"Uniós versenyképességünk és egységes piacunk erős alapokról indul. Most ezt hosszú távon fenntartható növekedéssé kell alakítanunk" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen hozzátette, hogy a blokknak biztosítania kell, hogy az európaiak ne csupán "a máshol előállított technológiák és digitális szolgáltatások fogyasztói" legyenek, és konkrét intézkedéseket sürgetett a tőkéhez való hozzáférés előmozdítása, az energiaköltségek csökkentése, a szakképzettséghiány kezelése és a kereskedelmi kapcsolatok további erősítése érdekében.
A megállapodás szövegét Enrico Letta volt olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket követően rögzítették, aki a vezetők elé terjesztette 147 oldalas, újonnan elkészített jelentését arról, hogyan lehetne megerősíteni az EU egységes piacát a növekedés fellendítése, a finanszírozási szakadék megszüntetése, valamint a munkahelyteremtés és a jólét Európába hozása érdekében.
Jelentésében Letta – aki az elmúlt hónapokban 65 európai városban folytatott konzultációkat – figyelmeztetett az 1980-as években létrehozott, elavult struktúrákkal kapcsolatban, amelyek a 21. században már hátráltatják a termelékenységet.
Letta szerint az egységes piacot, amely évtizedek óta lehetővé teszi az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek akadálytalan mozgását, ki kell terjeszteni az energia, a távközlés és a pénzügyek területére.
Ezeket a "három maradéknak" nevezett stratégiai ágazatokat eredetileg túl stratégiai fontosságúnak tartották ahhoz, hogy a nemzeti határokon túlra is kiterjesszék, de Letta szerint ma már "a növekedés és az innováció egyik fő fékjét" jelentik, és az egész EU-ban integrálni kellene őket, hogy a blokk vonzóbb célponttá váljon a befektetések számára.
A blokk a tőke felszabadításán fáradozik
A dokumentumban Letta radikális javaslatokat tesz arra vonatkozóan is, hogyan lehetne fokozatosan nagyobb kollektív hatáskörrel felruházni az EU-t a vállalatok támogatására – amit állami támogatásnak is neveznek –, mivel ez jelenleg a kormányok előjoga.
Ezt a páneurópai megközelítést válasznak tekintik a Joe Biden amerikai elnök által bevezetett inflációcsökkentő törvényre (IRA), amely milliárdos adójóváírásokat és -kedvezményeket irányoz elő az amerikai gyártású zöld technológiák támogatására.
Peking ezzel szemben egy régóta működő rendszert alkalmaz, amely támogatások, olcsó kölcsönök, kedvezményes elbánás és szabályozási követelmények révén nagymértékben előnyben részesíti a hazai vállalatokat a nem kínai cégek kárára.
Az ilyen nagyvonalú külföldi támogatások, amelyek célja a befektetések vonzása – a kritikus nyersanyagellátás hiányával, a tartósan magas energiaárakkal és a magasan képzett munkaerő hiányával párosulva – jelentősen hátráltatják az EU azon törekvéseit, hogy továbbra is ipari nagyhatalom maradjon.
A tőkepiaci unió megosztja a véleményeket
Szintén megfontolás tárgyát képezi a tőkepiaci unió (CMU) létrehozására irányuló ambiciózus terv, amely a 27 tagállam tőzsdéinek integrációját célozza.
Az először 2014-ben elindított, de soha be nem fejezett CMU célja, hogy jelentősen megerősítse a blokk viszonylag kis egyedi kötvénypiacait, és több lehetőséget biztosítson a kockázati tőke felszabadítására az európai induló vállalkozások és kkv-k számára, amelyek egyre inkább az Egyesült Államokba áramlanak a növekedésükhöz szükséges finanszírozás biztosítása érdekében.
"Az EU-ban 33 billió eurónyi magánmegtakarítás van. Meg kell találnunk a módját, hogy ezt a pénzösszeget a vállalatainkba irányítsuk" – mondta Michel az X közösségi médiaplatformon. "Az uniós startupok kevesebb mint feleannyi finanszírozást kapnak, mint az amerikai startupok. Ezen változtatni kell. A válasz a következő: tőkepiaci unió."
HIRDETÉSVon der Leyen azt állította, hogy a lépés részeként akár 470 milliárd eurónyi európai tőke is felszabadulhat.
A kisebb országok azonban attól tartanak, hogy a CMU a szabályozási hatásköröket a nagyobb országokban összpontosítaná, mint például Franciaország, amely a párizsi székhelyű Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) létrehozását szorgalmazza.
Diplomáciai források az Euronewsnak elmondták, hogy a csütörtöki megbeszélések során a tagállamok többsége fenntartásait fejezte ki a régóta elakadt tervvel kapcsolatban, annak ellenére, hogy egyetértés alakult ki a versenyképesség fokozásának átfogó szükségességéről.
Egy másik megosztó kérdésnek bizonyult az Észtország és Franciaország által is támogatott elképzelés, miszerint a védelmi képességek finanszírozása érdekében új közös hitelfelvételt kellene indítani, ami az ukrajnai orosz inváziót követően kiemelt prioritás. A blokk csak a COVID-19 járvány csúcspontján bocsátott ki nagyobb összegű közös adósságot, amikor a vezetők megállapodtak a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásáról.
Az olyan takarékoskodó országok azonban, mint Németország, Hollandia és Dánia ellenzik az újabb hitelfelvételt, arra hivatkozva, hogy a helyreállítási alapból közel 100 milliárd euró maradt felhasználatlanul.
HIRDETÉS