NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Félnek megbüntetni Putyint" - az orosz ellenzék szerint a nyugati szankciók hatástalanok

Vlagyimir Putyin 2024. március 12-én, interjú közben
Vlagyimir Putyin 2024. március 12-én, interjú közben Szerzői jogok Fotó: AP
Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Clara Preve
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Vlagyimir Putyin kritikusai szerint az Európai Uniónak többet kell tennie, ha véget akarnak vetni az orosz elnök 25 éve tartó regnálásának. Oroszországban pénteken kezdődik az elnökválasztás, az ellenzéknek pedig esélye nincsen arra, hogy átvegye a hatalmat.

HIRDETÉS

Oroszország 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát. A háború kezdete óta az Európai Unió több szankciós csomagot is elfogadott Oroszországgal szemben, amit az orosz fél sem hagyott szó nélkül. Kiemelünk kettőt: Oroszország a G7-ek által meghatározott árplafonnál drágábban adja el az olajat, hadserege pedig a szövetséges országokon keresztül szankcionált katonai technológiát vásárol. 

Dmitrij Gudkov szerint számos hiba volt a Nyugat által bevezetett korlátozó intézkedésekben. Az orosz ellenzéki politikus azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy szerinte a szankciók Putyinnak kedveztek, az egyszerű oroszoknak viszont sokat ártottak.  

"Az európai tisztviselők csak most veszik észre, hogy valami rosszul sült el

- állítja Gudkov, akit 2021-ben őrizetbe vettek hazájában, majd szabadon engedték, és száműztek Ukrajnába egy, állítása szerint hamis büntetőügy miatt. Gudkov jelenleg is az orosz hatóságok célkeresztjében van, egy moszkvai bíróság februárban elfogatóparancsot adott ki ellene azzal a váddal, hogy "hamis" információkat terjesztett az orosz hadseregről, amiért akár 10 év börtönbüntetést is kaphatna. 

Dmitrij Gudkov beszédet mond a Dumában 2015-ben
Dmitrij Gudkov beszédet mond a Dumában 2015-benFotó: Dmitrij Gudkov

Az orosz disszidensek szerint Putyin több szempontból is illegitim vezetője Oroszországnak. Egyrészt azért, mert 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene a Nemzetközi Büntetőbíróság az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt, másrészt azért, mert a 2020-as népszavazást, melyet azért tartottak, hogy Putyin két újabb hatéves elnöki ciklusra indulhasson, a nemzetközi megfigyelők egyszerűen érvénytelennek titulálták.

Ezért sikertelen a Nyugat a korlátozó intékedésekkel

Rasa Juknevičienė litván európai parlamenti képviselő szerint az EU-nak hatékony rendszere és kellő tapasztalata sincs az Oroszország elleni szankciók végrehajtására. A 27 országot tömörítő szövetség a múlt hónapban tette közzé 13. szankciócsomagját, a csomag lényege, hogy tovább korlátozza Moszkva hozzáférését a katonai technológiákhoz, és megakadályozza számára a szankciók kijátszását.

Juknevičienė szerint a nyugati vezetők 

"félnek megbüntetni Putyint, félnek szétzúzni rendszerét, és félnek megadni minden szükséges támogatást Ukrajnának.

A Forbes tavaly azt írta, hogy az orosz felső tízezer összvagyona 152 milliárd dollárral, azaz 139 milliárd euróval nőtt 2022 óta. Közölték, hogy 110 milliárdost számoltak össze Oroszországban, azaz 22-vel többet, mint egy évvel korábban.

A szankciókkal kapcsolatban az EU külügyminiszterei előtt februárban tartott beszédében Alekszej Navalnij özvegye, Julija Navalnaja azt mondta, hogy a korlátozások nem célozzák meg kellően az orosz elitet. Hozzátette, hogy az orosz oligarchák a vagyonuk lefoglalásának elkerülése érdekében már rég a családtagjaiknak és a barátaiknak játszották át a vagyonukat, és leszögezte: Putyin barátai egyszerűen nevetnek az intézkedéseken. 

Oroszország közvetítőkön keresztül könnyedén játssza ki a korlátozó intézkedéseket, általában bevon egy harmadik országot import és export esetén is. Számos tiltott terméket olyan baráti országokon keresztül juttat be az országba, mint Belarusz vagy Kazahsztán. 

Anasztaszija Sevcsenko orosz disszidens azt mondta az Euronewsnak, hogy szerinte a Nyugat is látja, hogy a szankciók nem működnek, és hogy még rengeteg munka van velük ahhoz, hogy valóban elérjék Putyint és környezetét. 

Így segíthet az EU az orosz ellenzéknek

Sevcsenko volt az első ember Oroszországban, akit a Kreml a "nemkívánatos egyénekről és szervezetekről" szóló törvénye alapján büntetőeljárás alá vontak. Letartóztatása alatt legidősebb lánya, Alina megbetegedett, az orosz hatóságok pedig csak órákkal a halála előtt engedték meg az anyának, hogy láthassa őt.

Sevcsenko az Euronewsnak nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte az egyik legfontosabb dolog az lenne az európai tisztviselők részéről, ha az orosz elnökválasztással és Putyin rendszerével kapcsolatban kijelentik, hogy nem ismerik el, és hogy szerintük illegitim. "Ez egy kulcsfontosságú pont számunkra" - szögezte le.

Sevcsenko egy rosztovi tüntetésen 2016-ban, ahol Oleg Navalnij, Alekszej öccse szabadulásáért vonultak utcára
Sevcsenko egy rosztovi tüntetésen 2016-ban, ahol Oleg Navalnij, Alekszej öccse szabadulásáért vonultak utcáraFotó: Anasztaszija Sevcsenko

A 2018-as választásokat követően az Egyesült Államok, Magyarország és Izrael is gratuláltak Putyinnak az újraválasztásához, Franciaország és Németország viszont csak elismerte a győzelmét, de tartózkodott a "gratulálni" szó használatától.

Az orosz disszidensek szerint a rezsim elől menekülő oroszoknak nyugati támogatásra van szükségük. Putyin egyik ismert kritikusa, a jelenleg Berlinben élő Dimitrij Androszov azt mondta az Euronewsnak, hogy számos ajtó bezárult a külföldön élő vagy menedéket kereső oroszok előtt. A saját példájával emlékeztet, ő ugyanis gyakornok volt a német parlamentben még 10 évvel ezelőtt, de Németország két évvel ezelőtt kijelentette, hogy a Bundestag programjában a továbbiakban nem vehetnek részt az orosz állampolgárok. 

"A Nyugatnak azokra kellene koncentrálnia, akik bátran ellenzik a Putyin-rezsimet - mondta Androszov. - A mi jövőnkről van szó, Oroszország demokratikus esélyeiről." Androszov az oroszországi Népszabadság Párt elnökségi tagja, politikai üldöztetés miatt 2022-ben hagyta el Moszkvát.

A fentebb is idézett Dmitrij Gudkov szerint az uniós tisztviselőknek az orosz disszidenseket is be kellene vonniuk a szankciós politika alakításába. Azt mondja, hogy ő már benyújtott néhány javaslatot az európai kollégáknak, de azokat egyszerűen nem vették figyelembe. Úgy véli, hogy náluk jobban senki sem ismeri Putyint és Oroszországot, a helyi elitet és a civil társadalmat, ezért tanácsaik hasznosak lehetnének. 

Száműzetésből elérni a változást

Az ellenzéki vezetők arra szólítják fel az oroszokat, hogy március 17-én délben menjenek el szavazni, és tiltakozásképpen írják rá a szavazólapra, hogy "Navalnij", vagy egyszerűen tépjék szét a szavazólapjukat. Gudkov szerint ennek aligha lenne közvetlen hatása a politikai hatalomra, de belföldön alááshatja Putyin legitimitását. Úgy véli, hogy a választás során demonstrálni kell, hogy sokan vannak Putyin és a háború ellen, és erre a választás az egyedüli biztonságos lehetőség. 

HIRDETÉS

Sevcsenko eközben azt mondja, hogy látja a változást az orosz társadalomban, amit arra alapoz, hogy Alakszej Navalnij temetésén több százan álltak sorba, és rótták le tiszteletüket az ellenzéki vezető előtt annak ellenére, hogy az orosz rendőrség letartóztatással fenyegetett. Közölte, hogy "amikor az emberek azt látják, hogy sok hasonló ember van körülöttük, az segíthet nekik, hogy megszabaduljanak a félelmeiktől." Úgy véli, hogy lépésről lépésre, de a félelem igenis levetkőzhető.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Orosz üzletemberek javára döntött az EU bírósága

Az elhurcolt ukrán gyermekek teljes agymosáson esnek át Oroszországban

Új tantárgy keretében ömleszti a Kreml a diákok fejébe a háborús propagandát