NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Stoltenberg "biztos" abban, hogy az USA az elnökválasztás után is elkötelezett NATO-szövetséges marad

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Szerzői jogok Geert Vanden Wijngaert/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Írta: Maria PsaraMared Gwyn Jones
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied
A cikk eredetileg ezen a nyelven jelent meg: angol

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár "biztos" abban, hogy az Egyesült Államok a novemberi elnökválasztás után is elkötelezett marad a katonai szövetség mellett, annak ellenére, hogy a republikánus elnökjelölt, Donald Trump megfenyegette a szövetségeseket.

HIRDETÉS

Az Euronewsnak adott interjújában hétfőn, néhány órával azután, hogy Svédország NATO-csatlakozását a szövetség brüsszeli székhelyén tartott zászlófelvonási ünnepségen ünnepelték, Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO "jó üzlet az Egyesült Államok számára".

"A NATO fontos Európa, de az Egyesült Államok számára is. 31 barátjuk és szövetségesük van, ami Oroszországnak vagy Kínának nincs" - mondta Stoltenberg, aki októberben távozik a NATO vezetői tisztségéből.

Februárban Trump egy dél-karolinai gyűlésen azt mondta, hogy "bátorítani" fogja Oroszországot, hogy támadjon meg minden olyan NATO-országot, amely nem járul hozzá GDP-je 2%-ával a szövetség kasszájához.

A megjegyzések éles bírálatokat váltottak ki Európában, maga Stoltenberg is figyelmeztetett arra, hogy nem szabad aláásni a "NATO elrettentő erejének hitelességét", és emlékeztette az Egyesült Államokat, hogy az erős NATO az ő érdeke is, mivel az ország "még soha nem vívott háborút egyedül".

Az amerikai kongresszus egyes republikánus törvényhozói továbbra is blokkolják az Ukrajnának nyújtandó segélycsomagot, mivel a párton belüli egyes hangok a béketárgyalásokat részesítik előnyben a Kijevnek nyújtott katonai és pénzügyi támogatás folytatásával szemben.

Donald Trump Fehér Házba való visszatérésének esélye katalizátorként hat Európa saját védelmi kapacitásainak megerősítésére, mivel az EU nemrégiben új terveket mutatott be védelmi iparának izmosítására, a NATO-szövetségesek pedig a tagok GDP-hez viszonyított 2%-os kiadási céljának gyors teljesítését tervezik.

"A kritika nem elsősorban a NATO ellen irányul, hanem a NATO-szövetségesek ellen, akik nem fektetnek be eleget a NATO-ba" - mondta Stoltenberg Trump megjegyzéseire utalva.

A szövetség 32 tagországa közül legalább 18 várhatóan teljesíti idén a 2%-os kiadási célt, mivel az ukrajnai háború az európai nemzetek prioritási listájának élére katapultálta a védelmet és a biztonságot.

Oroszország teljes körű inváziója Finnországot és Svédországot is arra késztette, hogy hátat fordítsanak történelmileg semleges álláspontjuknak, és mindkét ország kérte a NATO-ba való belépést, mindössze négy hónappal Oroszország inváziójának kezdete után.

Svédország csatlakozása csak a múlt hónapban vált lehetségessé, miután Magyarország feloldotta vétóját a stockholmi pályázattal szemben. Korábban Recep Tayyip Erdoğan török államfő is megvétózta a csatlakozást.

A lépés azt jelenti, hogy Svédországot most először védi a NATO kollektív védelmi záradéka, valamint, hogy a skandináv ország elleni fegyveres támadás az összes tag elleni támadásnak minősül, és lehetővé teszi, hogy a szövetség a segítségére siessen.

"A NATO-tagság biztonságosabbá teszi Svédországot, és erősebbé teszi a NATO-t" - mondta Stoltenberg.

"Egyúttal nagyon világos üzenetet küldünk Moszkvának, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll. Nem Moszkva vagy Putyin elnök dolga, hogy ezt az ajtót bezárja. Az amerikai és az európai országoknak kell dönteniük a tagságról".

A NATO mindig "éber" Oroszországgal szemben

Arra a kérdésre, hogy aggódik-e Putyin elnök esetleges reakciója miatt a NATO további bővítésére, Stoltenberg azt mondta: "Természetesen mindig ébernek kell lennünk, mindig komolyan kell vennünk az Oroszországból érkező potenciális fenyegetést".

"Ugyanakkor nem látunk közvetlen katonai fenyegetést Svédország, Finnország vagy más NATO-szövetségesek ellen" - tette hozzá.

A NATO kollektív védelmi politikájának 75 éve sikerül biztosítania a békét - mondta Stoltenberg -, "megszüntetve minden teret a félreértésnek vagy félrekalkulációnak Moszkvában, ami a szövetségesek védelmére való hajlandóságunkat, felkészültségünket illeti".

"Nem azért tesszük ezt, hogy háborút provokáljunk, hanem azért, hogy megelőzzünk egy háborút, hogy megakadályozzuk a NATO-szövetségesek elleni támadást" - magyarázta.

Putyin a múltban részben a NATO keleti terjeszkedését tette felelőssé Oroszország ukrajnai háborújáért, arra hivatkozva, hogy a szövetség megígérte, hogy a hidegháború után nem fog terjeszkedni.

HIRDETÉS

Finnország 2023. áprilisi csatlakozását követően a NATO szárazföldi határa Oroszországgal több mint kétszeresére nőtt. De Oroszország még ezt követően is csak szárazföldi határának 11%-án osztozik a NATO-országokkal.

Stoltenberg azt is megismételte, hogy Ukrajna az önvédelme keretében jogosan támad "Ukrajnán kívüli orosz katonai célpontokat".

"Ukrajnának joga van az önvédelemhez: ez a nemzetközi jogban, az ENSZ alapokmányában is rögzítve van. A NATO-szövetségeseknek pedig joguk van segíteni Ukrajnát az önvédelemhez való joga gyakorlásában" - magyarázta.

"És ez magában foglalja az Ukrajnán kívüli jogos orosz katonai célpontok elleni csapásokat is. Ez tény, ez a nemzetközi jog".

Az Európa küszöbén zajló háború új lendületet adott a katonai szövetségnek, de arra is kényszerítette, hogy tisztázza vörös vonalait.

HIRDETÉS

Stoltenberg korábban azt mondta, hogy nem tervezik katonai csapatok küldését Ukrajnába, miután Emmanuel Macron francia elnök felvetette, hogy ezt nem kellene kizárni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A svéd kormány most már tiszteli Magyarországot Németh Zsolt szerint

Svéd NATO-tagság: Erdogan újrázása előrelépést jelenthet, de a vadászgépekről még meg kell egyezni

Lebontják a kerítést: EU-brit megállapodás Gibraltárról