Június 6. és 9. között lesz az EP-választás - Magyarországon 9-én, együtt az önkormányzatival -, ahol az Unió törvényhozó testületének tagjaira lehet majd szavazni. De milyen frakciókba kerülnek ezek a képviselők az Európai Parlamentben? Az Euronews a brüsszeli és a nemzeti kampányokat is követi.
HIRDETÉSKezdjük az alapoknál. Az európai választásokon az EU polgárai szavaznak, így döntik el, ki képviselje őket az Európai Parlamentben. Ötévente tartanak ilyen választásokat a tagállamokban. Mivel minden országban más hagyománya és törvényi keret van a szavazás napjára vonatkozóan, ezért nem egyetlen napon, hanem 2024. június 6. és 9. között tartják Európa-szerte a szavazást, Magyarországon június 9-én, vasárnap.
Mit csinálnak a megválasztott képviselők?
A 720 megválasztott képviselő az Európai Parlamentben képviseli az EU-ban élő 450 millió embert. Megvitatják az EU új szabályait, vagy módosítanak a korábbiakon, beleszólnak abba, hogy mire lehet költeni az uniós pénzeket. A képviselők ellenőrzik az EU működését, és ők választják ki az Európai Bizottság elnökét. A tagállamokból különböző számú képviselő jut be az EP-ben, attól függően, hogy mennyien élnek az adott országban. A legtöbb képviselőt, 96-ot a németek adják, a legkevesebbet, 6-ot, Málta. Magyarországról 21 képviselő jut be az Európai Parlamentbe.
Milyen képviselőcsoportokba kerülnek a képviselők?
Az európai politikai csoportok tagjai különböző országokból és pártokból jönnek, de vannak közös céljaik, közös elképzeléseik az EU működésével kapcsolatban. Weboldalunkon Kiss Gábor kollégám külön sorozatot indított, hogy bemutass a frakciókat.
Frakciók az Európai Parlamentben:
- Európai Néppárt
- Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
- Renew Europe
- Zöldek/Európai Szabad Szövetség
- Európai Konzervatívok és Reformerek
- Identitás és Demokrácia
- Baloldal az Európai Parlamentben
Sorozatunk első részében a Fidesz egykori pártcsaládját, az Európai Néppártot mutattuk be. Az Európai Néppárt (European People«s Party – EPP) volt az elmúlt ciklus legnagyobb frakciója az EP-ben, és idén is hasonló eredményben bízik. A konzervatív, jobbközép pártszövetségnek jelenleg 275 mandátuma van. A legtöbb képviselő Németországból ült be az EPP képviselőcsoportjába, a sorban ezután Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország következik.
A Fidesz 2021 márciusában kilépett az EPP frakciójából, így annak csupán egyetlen magyar tagja maradt, Hölvényi György KDNP-képviselő. Orbán Viktor pártjának tagságát két hónappal korábban felfüggesztették, a kilépéssel valójában megelőzte azt, hogy kizárják. Az EPP úgy ítélte meg, hogy a magyar kormányfő tekintélyelvű rendszert épít, aláássa a jogállamot és a független intézményeket. Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber azóta is kemény kritikusa az Orbán-kormánynak.
Mivel a néppárti a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, tagjai érdemben tudják befolyásolni a döntéseket, és erős pozíciókat kaphatnak a szakbizottságokban. A 2014-ben bevezetett csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszerben az EPP tehet javaslatot az Európai Bizottság következő elnökének személyére. Jelenleg úgy tűnik, hogy a mostani bizottsági elnök, Ursula von der Leyen lesz a párt csúcsjelöltje.
Az uniós tagállamok szocialista, szociáldemokrata és egyéb balközép pártjait tömörítő Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) a második legerősebb pártcsalád az Európai Parlamentben. Az S&D frakciójába öten kerültek be Magyarországról a 2019-es választások után, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Szocialista Párt képviselői (Ujhelyi István 2022-ben kilépett, azóta független).
Az európai szocialisták hitelességét 2022 decemberétől nagyban rontotta az EU eddigi legnagyobb korrupciós botránya, amelybe néhány tagjuk belekeveredett. A Katargate néven ismert – valójában Marokkó korrumpáló szerepét is érintő – ügy vizsgálata még tart, a gyanú szerint egy EP-képviselők körüli hálózat készpénzt vagy ajándékokat fogadott el külföldi kormányoktól az Európai Parlament befolyásolása érdekében.
Az Európai Szocialisták csúcsjelöltje Nicolas Schmit luxemburgi politikus lesz, aki 2019 óta a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos. Schmit főnökével, Ursula von der Leyennel, az Európai Néppárt vezető jelöltjével fog megmérkőzni.
Újítsuk meg Európát (Renew Europe) néven alakítottak közös frakciót a liberálisok Emmanuel Macron francia államfő pártjával az Európai Parlamentben 2019-ben. A frakció közleménye szerint a „progresszív, liberális, centrista, reformista erőket” tömöríti.
A legutóbbi európai parlamenti választás után a frakció – jórészt a francia és a brit tagpárt választási eredményének köszönhetően – a néppárti és a szociáldemokrata képviselőcsoport után a 3. legerősebbé vált az EP-ben.
A felmérések szerint a Néppárt feltehetőleg megőrzi vezető helyét az Európai Parlamentben a júniusi választások után is. Elemzők szerint ugyanakkor nem a szociáldemokraták lesznek a legnagyobb riválisok, mint korábban: a szélsőjobboldal válhat az EP második legerősebb politikai erejévé. Nagy kérdés, hogy mennyi szavazatot tud elszipkázni a jobbközép pártoktól.
Egy 2023 decemberében végzett közvélemény-kutatás szerint a francia Marine Le Pen és az olasz Matteo Salvini vezette Identitás és Demokrácia euroszkeptikus frakció 12 százalékot szerezne, ami 3 éve a legmagasabb eredmény. Az olasz kormányfő, Giorgia Meloni által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek – amelyhez a Lengyelországból a Jog és Igazságosság párt is csatlakozott – 11% körüli eredményt érne el. Ez utóbbi tömörüléshez csatlakozik a választások után a Fidesz is.
Vajon a kegyelmi botrány beleszólhat-e a kampányba?
Magyarországon még nem kezdődött el hivatalosan a kampány, és még sok jelölt személye is ismeretlen, de Magyar Ádám kollégánk annak utána járt, hogy vajon kikezdi-e a kegyelmi botrány a Fidesz tizennégy éve tartó dominanciáját. Ami biztos, hogy a kormánypárt Varga Judit személyében elvesztette évek óta épített listavezetőjét, és biztonsági megoldást választva a párt alapító tagját, legrégibb EP-képviselőinek egyikét, Deutsch Tamást tette a listája élére.
Az ellenzéknek komoly kihívást okoz, hogy az EP-választáson külön érdemes indulniuk, az önkormányzatin viszont a legtöbb helyen csak közös jelöltekkel lehetnek sikeresek, így támogatóik az együttes indulást várják el tőlük.
A Fideszre az jelenthetne veszélyt, ha az ellenzék egy nagyon erős kampányt tudna felépíteni a kegyelmi botrányra, de az általunk megkérdezett választási szakértő szerint erre kevés az esély.
Az Euronews az EP-választás és a kampány híreinek első számú közvetítői között lesz
Az Euronews nemzetközi hírszolgáltató teljes erővel összpontosít a 2024-es választásra és kampányra. A műsorfolyam egyik felelős szerkesztője az Euronews brüsszeli magyar tudósítója, Zsíros Sándor, aki elsősorban a televíziós és videós tartalmakért felel majd.
HIRDETÉS„Rengeteg munka lesz, de egy lelkes csapattal vágunk neki,” mondta Sándor, akit épp azelőtt kérdeztünk feladatairól, hogy elutazik Bukarestbe, az Európai Néppárt kongresszusáról tudósítani. Kollégáival együtt figyeli a brüsszeli kampányon kívül a nemzeti kampányokat, az egyes EP-képviselők megnyilvánulásait a választásokkal kapcsolatban, szerkeszti és vezeti is majd a Global Conversation néhány adását, és a napi hírfolyam nagy részét is a kampány teszi majd ki a brüsszeli stáb munkájában.
Egy új, innovatív formátumban a törvényhozóknak lehetőségük nyílik arra, hogy politikai céljaikról televíziós pillanatképeket adjanak. Az Euronews tv-vitái nemzeti kérdésekre összpontosítanak majd a legfontosabb európai irodáinkban, végül pedig egy Brüsszelben rendezett vitában csúcsosodnak ki.
Eközben helyszíni riportereink három, a kontinensen átívelő vonatút során Európa utcáiról és tereiről jelentkeznek. Webes és televíziós tudósítóink rendszeresen magyarázzák majd a választások mechanizmusát. Lesznek közvélemény-kutatások is, amelyeknek az eredményeit összesítjük, elmagyarázzuk, így aki képben akar lenni az EP-választásokkal kapcsolatban, csak az Euronewst kell néznie/olvasnia.