A Fidesz egykori pártcsaládja kapta a legtöbb szavazatot a 2019-es európai parlamenti választásokon, és idén is hasonló eredményben bízik. Sorozatunkban bemutatjuk az Európai Parlament frakcióit, és azt, hogy milyen szereplésre számíthatnak a júniusi voksoláson.
HIRDETÉSJúnius 6. és 9. között rendezik az európai parlamenti választásokat, amelyeken az unió 27 tagállamának polgárai 720 képviselői helyről döntenek. Sorozatunk első részében az Európai Néppártot (European People’s Party – EPP) mutatjuk be.
A korábbi EP-választásokhoz hasonlóan öt évvel ezelőtt is az Európai Néppárt szerepelt a legjobban, így a legnagyobb frakciót alakíthatta az Európai Parlamentben. A konzervatív, jobbközép pártszövetségnek 275 mandátuma van.
A legtöbb képviselő Németországból ült be az EPP képviselőcsoportjába, a sorban ezután Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország következik.
A frakcióban egy országot több párt is reprezentálhat: Németországból például tagja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU), Franciaországból a Köztársaságiak és a Centristák, Olaszországból a Forza Italia és a Dél-tiroli Néppárt, Spanyolországból a Néppárt, Lengyelországból a Polgári Platform és a Lengyel Néppárt.
A Fidesz nélkül
A Fidesz 2021 márciusában kilépett az EPP frakciójából, így annak csupán egyetlen magyar tagja maradt, Hölvényi György KDNP-képviselő. Orbán Viktor pártjának tagságát két hónappal korábban felfüggesztették, a kilépéssel valójában megelőzte azt, hogy kizárják. Az EPP úgy ítélte meg, hogy a magyar kormányfő tekintélyelvű rendszert épít, aláássa a jogállamot és a független intézményeket.
A Néppárt és a Fidesz viszonya 2018-ban romlott meg igazán, amikor a néppárti képviselők egy jelentős része megszavazta a Sargentini-jelentést, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy elinduljon a demokrácia helyzetét számonkérő eljárás Magyarország ellen az Európai Tanácsban (az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás).
A szakítás hosszú folyamat eredménye volt. Az észak-európai, benelux, balti, lengyel és görög tagpártok régóta szabadulni akartak a Fidesztől, a francia, német, spanyol, olasz és szlovén tagok viszont óvatosságra intettek, illetve képviselőik védelmükbe vették a magyar kormánypártot.
Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber azóta is kemény kritikusa az Orbán-kormánynak. A napokban arról beszélt, hogy Magyarország csak akkor kaphatja meg az EU által visszatartott milliárdokat, ha teljesíti a megszabott feltételeket, és módosítja a kifogásolt jogszabályokat.
Döntő szerep az európai politikában
Mivel a néppárti a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben, tagjai érdemben tudják befolyásolni a döntéseket, és erős pozíciókat kaphatnak a szakbizottságokban.
További előnyük az, hogy a 2014-ben bevezetett csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszerben az EPP tehet javaslatot az Európai Bizottság következő elnökének személyére. Akkor a luxemburgi Jean-Claude Juncker volt a néppárti jelölt, és őt meg is választották. 2019-ben a német Manfred Weber volt a Néppárt csúcsjelöltje, a tagállami vezetők azonban mást választottak az Európai Bizottság elnökének, a szintén néppárti Ursula von der Leyent.
Az Európai Parlament élén is néppárti politikus áll. A máltai Roberta Metsolát 2020 januárjában választották meg, az elhunyt David Sassoli utódjául. A politikus a héten az Euronewsnak adott interjúban arra szólította fel az embereket, hogy az Európa-párti erőkre szavazzanak a szélsőségesek helyett.
Előretörhet a szélsőjobb Európa-szerte
A felmérések szerint a Néppárt feltehetőleg megőrzi vezető helyét az Európai Parlamentben a júniusi választások után is. Elemzők szerint ugyanakkor nem a szociáldemokraták lesznek a legnagyobb riválisok, mint korábban: a szélsőjobboldal válhat az EP második legerősebb politikai erejévé. Nagy kérdés, hogy mennyi szavazatot tud elszipkázni a jobbközép pártoktól.
Egy 2023 decemberében végzett közvélemény-kutatás szerint a francia Marine Le Pen és az olasz Matteo Salvini vezette Identitás és Demokrácia euroszkeptikus frakció 12 százalékot szerezne, ami 3 éve a legmagasabb eredmény. Az olasz kormányfő, Giorgia Meloni által vezetett Európai Konzervatívok és Reformisták – amelyhez a Lengyelországból a Jog és Igazságosság párt is csatlakozott – 11% körüli eredményt érne el.
Szintén a szélsőjobboldal előretörését vetíti előre, hogy Hollandiában sikerrel szerepelt a parlamenti választáson Geert Wilders Szabadságpártja. Németországban pedig az Afd erősödött meg az utóbbi években. Egy felmérés szerint ha most, 2024 elején választanák meg a szászországi, türingiai és brandenburgi tartományi parlamenteket, akkor a legerősebb párt lenne.
Fontos döntések előtt
Honlapjának tanúsága szerint az Európai Néppárt fő küldetésének azt tartja, hogy az embereket állítsa az európai projekt középpontjába, megerősítse az európai demokráciát és az intézmények elszámoltathatóságát, megvédje az európai életmódot, támogasson egy olyan egységes Európát, amely az emberi méltóság, a szabadság, a szolidaritás, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság értékein alapul.
Ami a külpolitikát illeti, a néppárti képviselőcsoport hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a G7-országoknak sürgősen stratégiára van szükségük Ukrajna védelmének és túlélésének finanszírozására.
A gázai háborúban az EPP követeli az izraeli túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását, de sürgeti, hogy az ártatlan civil lakosságot alapvető élelmiszerekkel és gyógyszerekkel lássák el. Szóvivőjük azt mondta, a Hamász gázai uralmának megszűnése után az európaiaknak azon kell dolgozniuk, hogy az ENSZ keretein belül szilárd mandátumot hozzanak létre, ahol erős nemzetközi jelenlét először a humanitárius segélyek folyamatos áramlását biztosítja, majd megkezdi a Gázai övezet újjáépítését, miközben biztosítja, hogy Izrael elleni terrorfenyegetés ne folytatódjon.
Kínával kapcsolatban az EPP képviselőcsoportja arra figyelmeztet, hogy meg kell akadályozni a stratégiai fontosságú európai infrastruktúrák felvásárlását, a programokból részesülő kínai vállalatokat szisztematikusan át kell világítani. A Néppárt álláspontja szerint a kikötők, az energiahálózatok és a digitális hálózatok védelme kulcsfontosságú az EU ellenálló képességének megerősítéséhez a Kínából érkező növekvő fenyegetésekkel szemben.