Június 9-én önkormányzati és európai parlamenti választásokat rendeznek Magyarországon. A mostani helyzet elvileg lehetőséget teremt az ellenzéknek az erősödésre, de kérdéses, hogy napirenden tudják-e tartani a botrányt, és tudnak-e közös jelölteket állítani. Enélkül ugyanis esélyük sincs.
100 nap múlva önkormányzati és európai parlamenti választásokat rendeznek Magyarországon. A nagyjából nyolcmillió választópolgár egyszerre dönthet majd arról, hogy ki vezesse a szűkebb lakókörnyezetét, és ki képviselje őt az uniós porondon.
A kampány még nem indult el és sok jelölt személye is ismeretlen, de a legfontosabb kérdésnek most az tűnik, hogy vajon kikezdi-e a kegyelmi botrány a Fidesz tizennégy éve tartó dominanciáját. A párt egyik veterán politikusa, Németh Zsolt szerint nem:
„Én úgy látom, hogy a Fidesznek jók az esélyei. A Fidesz élvezi a magyar társadalom jelentős részének bizalmát. Ugyanakkor nyilvánvalóan rendkívül fontos, hogy a hibákat jóvá kell tenni. És hogyha érzékeljük, hogy problémák vannak, akkor határozottan és gyorsan kezelni kell a problémákat. A politikában a rugalmasság és a gyorsaság rendkívül fontos" - mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az Euronewsnak.
A rugalmasságot sokan számon kérik az ellenzéki pártokon is. Tompos Márton, a Momentum alelnöke szerint természetes, hogy vannak közöttük viták, de a legtöbb helyszínen még időben meg fognak tudni egyezni a pártok a jelöltekről. Tompos visszafogott célokat fogalmazott meg a választásra:
„Mi azt látjuk, hogy ha ugyanazon a számon maradunk nagyjából kerületeket illetve megyei jogú városokat illetően, az már egy vállalható eredmény, de jó lenne ezt tovább növelni. Elsősorban járási központokkal, hogy onnan tudjunk majd a kisebb települések felé továbbmenni."
Veszélyt jelent a Fideszre a kegyelmi botrány
Az ellenzéknek komoly kihívást okoz, hogy az EP-választáson külön érdemes indulniuk, az önkormányzatin viszont sokan a közös jelöltállítást várják el tőlük, ami nélkül szinte esélytelen legyőzni a Fidesz jelöltjeit. És úgy érzik, hogy nem csak ez nehezíti meg a dolgukat.
„Ez a választás nem lesz demokratikus választás Magyarországon. Hiszen ahol a kormány éveken keresztül horribilis pénzekből kampányolhat – márpedig ezek a tájékoztatási kampányok gyakorlatilag propagandakampányok, pártkampányok – az ellenzéknek pedig alig van lehetősége arra, hogy elmondja a mondanivalóját, ott nem beszélhetünk valódi választásokról" – magyarázta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki azt is hangsúlyozta, hogy a kegyelmi botrány kirobbantása nem az ellenzéki pártok, hanem a független sajtó érdeme.
A Fideszre az jelenthetne veszélyt, ha az ellenzék egy nagyon erős kampányt tudna felépíteni a kegyelmi botrányra. László Róbert választási szakértő szerint azonban erre kevés az esély.
„Szerintem 2006-ban az őszödi beszédet is elfelejtettük volna 4-6 hét leforgása alatt, hogyha a kormányoldalon múlik, és nincs olyan ellenzéki erő, aki erre rá tud építeni, aki politikai alternatívát kínál, népszavazást kezdeményez, óriási tömegtüntetéseket szervez. Ez volt ugye akkor a Fidesz. Ők ezt évekig napirenden tartották, és megalapozták vele a 2010-es kétharmados győzelmüket. Most az ellenzékben kevésbé látszik az a potenciál, hogy ezt akár csak június 9-ig napirenden tudják tartani, és képesek maguknak megépíteni ebből a megfelelő politikai tőkét. De a lehetőség adott, és azért adott, mert ez egy olyan botrány, ami a Fidesz legalapvetőbb identitásába harapott bele, és ez az, amire korábban nem volt példa” – mondta László Róbert, és azt hozzátette, hogy akármilyen rosszul szerepelnek majd az EP-választáson az ellenzéki törpepártok, megszűnni még biztosan nem fognak azok, amelyeknek parlamenti frakciójuk is van.
Közös jelöltek nélkül esélye sincs az ellenzéknek
László Róbert szerint tehát a lehetőség most adott az ellenzéki erők számára, csak nem igazán tudnak élni vele. Még az olyan ősfideszes helyeken is adott lenne, mint Debrecen, ahol a kegyelmi botrány mellett az akkumulátorgyár-építés is borzolja a kedélyeket. A nagyobb ellenzéki pártok azonban úgy néz ki, hogy nem tudnak megegyezni egy közös jelöltben. A helyzetképet Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója vázolta fel nekünk:
Polgár Tóth Tamás szerint a kiszivárgott mérések azt mutatják, hogy az utóbbi időben csökkent valamennyit a Fidesz támogatottsága Debrecenben. De nem mindegy, hogy honnan. A fideszes polgármester, Papp László majdnem 62 százalékot szerzett az előző választáson, és a támogatói között sokan vannak olyanok, akiket nem zavar a gyárépítés körüli botrány.
„Én nagyon remélem, hogy továbbra is a fideszes polgármesterünk marad itt Debrecenben. Nagyon sok szép dolgot elkövetett már itt, és reméljük, hogy még többet fog” – mondta nekünk egy nő a Kossuth téren, hozzátéve, hogy neki az akkumulátorgyárral sincs semmi baja. De olyanok is vannak a városban, akik ellenzéki buborékban élnek.
„Az ismerőseim közt tíz emberből nyolc azt mondja, hogy ő nem fideszes, ő más pártra szavaz" – állította egy másik járókelő. Debrecenben egyébként már 2019-ben is elmaradt a közös jelöltállítás.
Az óriási akkumulátorgyárat közben rendületlenül építik Debrecen határában. Az ellenzéki pártok mind kritizálják a projektet, úgyhogy aki a beruházással kapcsolatos ellenérzései alapján keres képviseletet magának, annak sincs könnyű dolga. Polgár Tóth Tamás szerint ráadásul úgy látszik, hogy a Fidesszel szembehelyezkedők közül sokaknak az ellenzéki pártokkal szemben is vannak ellenérzései.