Az Európai Bizottság elnöke úgy döntött, újabb ciklusban vezetné az EU fő döntéshozó testületét. A Fidesz, amelynek szavazatai 2019-ben kellettek a megválasztásához, ma már óriásplakátokon küzd ellene.
HIRDETÉSUrsula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megerősítette: ismét jelölteti magát a Bizottság elnöki posztjáért - a politikusnő ezt konzervatív pártjának tagjaival közölte Németországban. A hírről a dpa német hírügynökség számolt be forrásai alapján.
Ursula von der Leyen úgy válhatott az egyetlen valóban esélyes jelöltté a posztra, hogy az elmúlt években több ügy miatt is bírálták, de nem találtak a helyére megfelelő kihívót. A Politicónak nemrég egy uniós diplomata elmondta, hogy a Bizottság elnöke rendszeresen túllépi hatáskörét, döntései előtt nem egyeztet az uniós tagállamok vezetőivel, hanem tanácsadóinak szűk körére hallgat.
Von der Leyen Brüsszel egyik erős embere lett, politikai harcaiból megerősödve került ki, és minden eséllyel újabb öt évig ott fog állni a Bizottság élén – írta egy hónapja az uniós portál, amely szerint a politikusnő eddigi programját - zöld energia, digitalizáció és versenyképesség - vinné tovább a következő ciklusban is.
A német kereszténydemokrata politikus - volt német szociális, majd védelmi miniszter - Brüsszelben Angela Merkel exkancellár protezsáltjának számít, aki azonban a Bizottság elnökeként rövidesen tekintélyt szerzett magának, munkabírása, határozottsága, pontossága tiszteletet váltott ki - írta a Politico.
A lap szerint von der Leyen a pandémia idején, majd a háborús válság közepette is "kemény kézzel fogta az EU hajójának kormányát". Sokan bírálták azonban a közös vakcinabeszerzés ügyében, hogy az Európai Bizottság elnöke sms-ekben, állítólag az uniót megkerülve szervezte le a Pfizer-BioNTech vakcinájának beszerzését. A magyar kormánypárti média folyamatosan korrupciós ügyként tálalta a "Pfizergate"-et.
A Bizottság elnökének neve a közelmúltban felmerült Jens Stoltenberg NATO-főtitkár esetleges utódaként is (Antony Blinken amerikai külügyminiszter javaslatára), ezt azonban állítólag Olaf Scholz német kancellár fúrta meg.
A Welt am Sonntag úgy tudja, hogy erre Scholznak két oka volt: egyrészt a NATO vezetői posztja túlságosan nagy hatalommal bír ahhoz, hogy azt az ellenzéki CDU egyik tagja kapja, másrészt attól is tartott, hogy von der Leyen radikális Oroszország-ellenessége árthat a NATO-nak, ha majd Moszkva véget vet az Ukrajna elleni háborúnak.
2019-ben von der Leyent még csak az akkor még néppárti Fidesz szavazataival, szűk többséggel lehetett megválasztani a Bizottság elnökének (miután a szocdemek nem sokkal előtte még a holland Frans Timmermanst preferálták).
Évekkel később már Orbán Viktor már úgy nyilatkozott róla: az EB elnöke úgy viselkedik, mintha ő lenne Európa vezetője, pedig "ő a mi alkalmazottunk, akinek az a feladata, hogy megvalósítsa azt, amiről mi, az EU vezetői döntünk". Idővel ugyanis a magyar kormánypártok számára már a Bizottság elnöke is megtestesítette azt a "globalista", szuverenitás-ellenes, Ukrajna-párti "Brüsszelt", amely ellen permanens háborút folytatnak - az EU-ban éppúgy, mint magyar óriásplakátokon.