EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Nehéz lesz kiütni a Bizottság elnöki nyergéből Ursula von der Leyent

Az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten beszél 2024. január 5-én
Az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten beszél 2024. január 5-én Szerzői jogok Olivier Hoslet/MTI/MTI
Szerzői jogok Olivier Hoslet/MTI/MTI
Írta: euronews
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az Európai Bizottság elnöke újraindulhat az uniós tisztségéért, újabb ciklusban vezethetné az EU fő döntéshozó testületét. Tekintélye erős, de Brüsszelben egyre többen tartják őt öntörvényű politikusnak, egy elszabadult hajóágyúnak.

HIRDETÉS

„Úgy viselkedik, mint egy királynő" – jellemezte von der Leyen magatartását a Politicónak egy uniós diplomata, aki szerint az Európa Bizottság elnöke rendszeresen túllépi hatáskörét, döntései előtt nem egyeztet az uniós tagállamok vezetőivel, hanem tanácsadóinak szűk körére hallgat.

Az EB-elnök rengeteg nyílt, és még több burkolt kritikát kapott tevékenysége miatt, mégis, a nyáron esedékes tisztújításon nem látszik olyan kaliberű kihívó, aki veszélyt jelentene számára a megmérettetésben. Ursula von der Leyen Brüsszel egyik erős embere lett, politikai harcaiból megerősödve került ki, és minden eséllyel újabb öt évig ott fog állni a Bizottság élén – írja az uniós portál.

Zöld energia, digitalizáció és versenylépesség – ezek elnökségének kulcsszavai, és eddig elejtett nyilatkozataiból azt a következtetést lehet leszűrni, hogy ezt a programot vinné tovább a következő ciklusban is.

Otthon, a német politikában Merkel kancellár protezsáltjának látták, öt évvel ezelőtt a Von der Leyen név alig volt ismert a brüsszeli belpolitikában, persze, német védelmi miniszterként jelen volt az uniós egyeztetéseken, de az EU politikai elitjének nem volt a tagja. Pedig uniós tisztségviselő apja jóvoltából 13 évet élt gyerekként Brüsszelben, személyes kötődései is vannak Európa „fővárosához".

A Bizottság elnökeként azonban rövidesen tekintélyt szerzett magának. Munkabírása, határozottsága, pontossága nemcsak tiszteletet váltott ki, de az élcelődés céltáblájává is tette: ha a német pedantériáról szólnak szarkasztikus viccek, akkor azok ellőhetőek von der Leyen számlájára is szépen.

Az EB-elnök mandátuma alatt egy erős európai vezető imázsát mutatta, aki a járvány-, majd a háborús válság közepette is kemény kézzel fogta az EU hajójának kormányát, aki képes volt kritikus döntéseket hozni, aki az Egyesült Államok tántoríthatatlan szövetségese maradt a nehéz időben, és aki rácáfolt arra a sztereotípiára, hogy az EU-nak nincsenek karakteres vezetői.

Irányítási stílusa valóban egyedi, gyakran az uniós biztosok megkérdezése, az uniós tagállami vezetőkkel való egyeztetés nélkül alakítja ki adott témákban az álláspontját, ami sok érintett részéről visszatetszést kelt. Így történt ez a háborús szankciók ügyében, a Kínával való kapcsolat meghatározásánál, vagy legutóbb Izrael egyoldalú támogatásának deklarálásánál.

Magyar és francia kritikák kereszttüzében

A Politico szerint von der Leyen önjáró stílusának fő kritikusa Orbán Viktor, aki nem rejti véka alá véleményét a sajtóban sem. A lap idézi a miniszterelnök szavait, miszerint az EB elnöke úgy viselkedik, mintha ő lenne Európa vezetője, pedig épp ellenkezőleg van: „ő a mi alkalmazottunk, akinek az a feladata, hogy megvalósítsa azt, amiről mi, az EU vezetői döntünk".

A másik bíráló Emmanuel Macron. A francia elnök elhíresült kínai útján keményen ellenpontozta von der Leyennek a Pekinggel meglehetősen hűvös uniós álláspontját, és többször bírálta a hölgy „független" nyilatkozatait.

Ahhoz, hogy 2024-ben újra elnyerje a Bizottság elnökének posztját, von der Leyent kell jelölniük a feladatra az EU állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Parlamentnek meg is kell őt szavaznia. Ha a júniusi EP-választáson az euroszkeptikus erők megerősödnek, korántsem biztos, hogy a német politikus újra elnyeri a többség bizalmát.

Az elnöki kampányban pedig még egy tényező bezavarhat – írja a Politico –, ez pedig az úgynevezett Pfizergate-ügy, az EU furcsa vakcina-beszerzésének esete: a The New York Times beperelte a Bizottságot, amiért nem adta ki a von der Leyen és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetek leiratait; ítélethirdetés tavasszal, a választások előtt lesz.

A cikk a Politico információi alapján készült.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ursula von der Leyen bejelentette: újra indul a Bizottság elnöki székéért

Charles Michel még jobban felkavarta az amúgy sem álló vizet – Podcast

Bóka János: a magyar kormányfő moszkvai és pekingi útja tényfeltáró misszió volt