Elemzők szerint a szélsőjobboldal az Európai Parlament második legerősebb politikai erejévé válhat a júniusi választások után.
HIRDETÉSAz elemzések szerint Európában jelentős változás zajlik, a júniusi európai parlamenti választások fordulópontot jelenthetnek a szélsőjobboldali erők számára. Ezek a pártok egy ideje már nem a politikai spektrum peremén helyezkednek el, hanem akár önállóan vagy kormányon lévő jobboldali pártok mellett vállalnak kormányzati szerepet.
Az uniós közvélemény-kutatások adatait összegző Europe Elects elemzője, Jakub Rogowiecki úgy látja, hogy a szélsőjobboldal az Európai Parlament második legerősebb politikai erejévé válhat.
"2023 decemberében a Marine Le Pen és Matteo Salvini vezette Identitás és Demokrácia euroszkeptikus frakció 12 százalékot ért el, ami 3 éve a legmagasabb eredmény. A Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformisták - amelyhez a Lengyelországban leköszönt Jog és Igazságosság párt is csatlakozott - 11% körüli eredményt ért el. Ha azzal a lehetőséggel nem is foglalkozunk, hogy akár össze is olvadhatnak, ez a két parlamenti frakció együtt 23%-ot jelenthet, ami körülbelül ugyanolyan lenne, mint az Európai Néppárt, a jobbközép eredménye" - mondja az elemző.
Hazai térnyerésük ellenére a szélsőjobboldali pártoknak nehéz lesz összefogniuk és közös politikai csoportot alkotniuk, mert komoly ideológiai különbségek vannak közöttük. Nagy eséllyel konkrét kérdésekben fognak majd együttműködni, hogy változtassanak az európai szintű döntéseken és az általános hozzáálláson a jobboldali politikához.
Jelentős különség van abban, hogy ezek a pártok, hogyan kezelik az európai integráció kérdéseit, vagy Oroszországot az ukrajnai inváziót követően. Különösen az olyan ügyek mozgatják meg az embereket a politizálás felé, mint például a migráció. Ezek mindenképpen befolyásollhatják a júniusi választásokig kialakítható szövetséget - még ha nem is lesz fúzió a már említett Meloni, Salvini, Le Pen vezette frakciók és a Fidesz között.
Nemcsak a pártok megosztottak, hanem az európai tagállamok is. Az európai választásokon leadott szavazatoknál sok múlik a nemzeti nézőponton, amelyben gyakran jelentős különbségek vannak a tagállamok között.