Orbán vétója az egész EU kudarca lenne - állítja az ukrán miniszterelnök-helyettes

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke november végén a magyar kormányfővel, Budapesten
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke november végén a magyar kormányfővel, Budapesten Szerzői jogok MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Írta: Laszlo SL
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

"A döntést most, decemberben kell meghozni (...) ez a 27 uniós tagállam döntése, és vagy meghozzák, vagy nem, vagy konszenzus van, vagy vétó" - jelentette ki Olha Sztefanisina, aki szerint Budapest "erős érzelmi" alapon dönt.

HIRDETÉS

Magyarország esetleges vétója az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatás és a Kijevvel folytatandó csatlakozási tárgyalások megnyitása ellen "az egész EU kudarca lesz, nem csak egy európai vezetőé" - jelentette ki az ukrán miniszterelnök-helyettes újságíróknak Brüsszelben.

Olha Sztefanisina napokkal azelőtt beszélt a sajtó képviselőivel Ukrajna uniós misszióján, hogy az Európai Tanács a héten várhatóan kulcsfontosságú döntéseket hoz a bővítés jövőjéről, beleértve Ukrajnát is, amelynek csatlakozása a megbeszélések kiemelt napirendi pontja.

Konszenzus vagy vétó

"A politikai döntést most, decemberben kell meghozni (...) ez a 27 uniós tagállam döntése, és vagy meghozzák, vagy nem, vagy konszenzus van, vagy vétó" - jelentette ki  Sztefanisina, aki szerint Budapest "erős érzelmi" alapon dönt. "A csúcstalálkozó kudarca az egész Európai Unió kudarca lenne" - hangsúlyozta.

"Akik azt szorgalmazzák, hogy a decemberi csúcstalálkozón ne szülessenek döntések, tisztában vannak azzal, hogy ez hatással lenne az Egyesült Államokban meghozandó döntésekre" - figyelmeztetett az ukrán miniszterelnök-helyettes, utalva azokra az aggodalmakra, hogy ha Európa és Amerika elzárja pénzügyi támogatását, akkor Ukrajna katonai vereséggel nézhet szembe.

Az elmúlt hetekben megnőtt az uniós nyomás Magyarországra, miután Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását, és a pénzügyi támogatásra javasolt 50 milliárd eurós különalapot is ellenzi. Ezekhez a döntésekhez egyhangúság kell, így egyetlen ország megbéníthatja a terveket. 

A magyar vétó-fenyegetés miatt november végén Budapesten tárgyalt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Párizsban pedig Emmanuel Macron francia elnök próbálta valamiféle kompromisszumra rábírni a magyar miniszterelnököt. A magyar álláspont bírálói azzal vádolják a kormányt, hogy az ukrajnai segélyek ügyével próbálja megzsarolni az EU-t, hogy felszabadítsa a Magyarországnak szánt befagyasztott uniós forrásokat.

A budapesti vétó okainak nem sok köze van magához Ukrajnához, sokkal inkább Orbán belpolitikájához

- állította Olha Sztefanisina, aki szerint Budapest megpróbál egy "hamis narratívát" kreálni országáról.

A politikus elmondta, hogy ők készen állnak a csatlakozásra, "megtettük, ami szükséges volt a döntéshez. Az EU vezetőin múlik, hogy megteszik-e, amit ígértek. Ez egész Európa érdeke" – hangsúlyozta az ukrán miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy az egykor vonakodó országok, mint Belgium, Franciaország, Németország és Hollandia, mára "kivették a projektet a hűtőből."

Nincsenek garanciák

Hétfőn Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter megerősítette: ragaszkodnak a vétóhoz. "A mi álláspontunk egyértelmű: jelenleg a helyzet nem megfelelő, a helyzet nem áll készen arra, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Ez nem taktikai lépés a részünkről, hanem megalapozott álláspont."

Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel járna, ha a közelgő csúcstalálkozón nem születne áttörés, Sztefanisina azt mondta: Ukrajna nem kapott garanciát arra, hogy az 50 milliárd eurót valamilyen formában biztosítani fogják. Ha nem születik döntés az  összegről, akkor "lehetséges egy átmeneti megoldás" - mondta, de ez Ukrajnát a "túlélés szélén hagyná, nulla pénzügyi kiszámíthatósággal" a következő évre vonatkozóan.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ursula von der Leyen az egyetlen néppárti jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára

EU-szankciók Oroszországgal szemben: először feketelistán kínai cégek

Lengyelország májusra kiléphet a hetes cikkely szerinti eljárásból, Magyarország egyedül maradhat