Az EU vezetői egyértelmű támogatásukat fejezték ki Ukrajnának - az Izrael és a Hamász közötti újonnan kirobban háború ellenére. És bírálták a magyar miniszterelnököt.
HIRDETÉSCsúcstalálkozójuk második napján az EU állam- és kormányfői ragaszkodtak ahhoz, hogy ez a támogatás addig tart, ameddig kell még akkor is, ha gazdasági fronton megjelentek bizonyos törések.
"Nagyon egyértelmű volt a vita. A Közel-Kelet geopolitikai feszültségei ellenére továbbra is Ukrajna támogatására összpontosítunk" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Bizottság további 50 milliárd eurós csomag feloldását kérte az ukrán kormány megsegítésére. De Magyarország szokás szerint, Szlovákia pedig újdonságként gondokat okoz.
Az új szlovák miniszterelnök, Robert Fico „a világ egyik legkorruptabb országaként” határozta meg Ukrajnát, és garanciákat akar a pénz jogtalan eltulajdonításának elkerülésére. Miközben Magyarország blokkolja a segélyszállítást Ukrajnának, hogy feloldja saját befagyott uniós forrásait.
Ez volt a többi vezető válasza:
"Nem mondhatod azt: hogy ha pénzt akarsz Ukrajnának, akkor mi pénzt akarunk saját magunknak. Ne legyünk Orbán úr túszai, és meggyőződésem, hogy találunk pozitív megoldást" - jelentette ki Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke.
"Ha nem segítünk Ukrajnának, akkor mi az alternatíva? Tényleg, úgy értem: Oroszország nyer? És hát: mi lesz ezután?" - tette hozzá Kaja Kallas, észt kormányfő.
Az Ukrajnának nyújtott segélyekről szóló vita egy tágabb kérdés része, amely arról szól, hogy az EU-nak mennyi pénzre van szüksége többéves költségvetésének bővítéséhez.
Amióta megállapodás született a büdzséről három évvel ezelőtt, újabb kiadások merültek fel: a Covid, az ukrajnai háború és az emelkedő kamatlábak leküzdése.
És a kérdés az: mik legyenek a prioritások?
A migráció és a versenyképesség olyan déli országok számára fontos, mint Olaszország vagy Görögország.
"Teljesen világossá tettem a görög álláspontot, Görögország nem fog beleegyezni egy olyan megoldásba, amely csak Ukrajnát tartalmazza, és semmi mást. Vagyis a bizottság érvelése teljesen ésszerű. Több pénzre van szükségünk a menekültügyre és a probléma kezelésére Európa külső határán fekvő országként, első fogadó országként, ezt nagyon jól tudjuk” - érvelt Kiriakosz Micótakisz, Görögország miniszterelnöke.
A csúcstalálkozó első napján a vezetők vitájuk középpontjában a Közel-Kelet állt. Megállapodtak abban, hogy „szünetet” kérnek a gázai ellenségeskedésben azért, hogy a humanitárius segélyt eljuthassák a civileknek és egy nemzetközi békekonferencia megtartásának szükségességéről is döntöttek.