A jövő munkahelyeire készülnek Kolozsváron

Írta: Aurora Velez
A jövő munkahelyeire készülnek Kolozsváron
Szerzői jogok  euronews

A Smart Regions-ben ezúttal egy olyan európai programot mutatunk be Kolozsváron, amely a "Munka jövője" címet kapta. A projekt érinti a tanterveket, a vállalkozói képzéseket elsősorban alkotók, művészek számára, és a leghátrányosabb településeken élők munkához jutását.

Hogyan lehet megfelelni a munkaautomatizálás kihívásainak? Ennek a kérdésnek a megválaszolására Kolozsváron létrehozták a "Munka jövője" nevű projektet. Ez az európai program három mozgatórugóra összpontosít: a tantervek átalakítására, vállalkozói képzésekre az alkotók számára és a leghátrányosabb helyzetű térségek segítésére.

"Úgy gondolom, hogy az automatizálást lehetőségnek kell tekinteni, nem pedig kockázatnak. Emberi kreativitásunkra támaszkodva több munkahelyet teremthetünk," magyarázta Ovidiu Cîmpeam, a kolozsvári Munka jövője projektmenedzsere.

2001 és 2019 között Kolozsvár volt az egyik leggyorsabban fejlődő európai város. Ahhoz, hogy ezt a gazdasági lendületet folytassák, rájöttek, hogy hidat kell építeni a tudás és a fejlődő technológiák között.

A tanterv alakítása a jövő munkahelyeihez

A CREIC és annak három laboratóriuma is részt vesz a programban. Csaknem 240 diák jár ide, akiknek a tantervét a piachoz és az automatizáláshoz igazították. Teodora a programnak köszönhetően most az egyik legnagyobb IT-vállalatnál kapott állást.

"Nagyon sok új fejlődő technológiával ismerkedtem itt meg, úgy mint a virtuális valóság, a 3D-tervezés, játékfejlesztés. Szerintem a jövőben nagyon sok olyan munka lesz, amely a technológiai és automatizálási tervezéssel kapcsolatos," mondta Teodora Cornea.

A kolozsvári Munka jövője program költsége 5,6 millió euró, amelynek 80 százalékát az európai kohéziós alap finanszírozza, a maradék 20 százalékot pedig 10 partner az állami és magánszférából.

A kreatív ipar továbbképzése

A kulturális és kreatív ipar Kolozsvár egyik hajtóereje. Anadora fémszobrász egyike volt azoknak a művészeknek, akik a projekt egyik részének, a "kultúrvállalkozóknak" köszönhetően támogatást kaptak a vállalkozásuk fejlesztéséhez.

"Ez valahogy kiegészítette azt az igényt, hogy többet tudjunk erről a területről, és nem csak a tervezés vagy a szakértelmünk terén, hanem szociális és vállalkozói szinten is," fogalmazott Anadora Lupo.

Nyomornegyedből a munka világába

A társadalmi-szakmai befogadás a projekt harmadik tengelye, amely 20 éves távlatban gondolkodik a foglalkoztatásról. A társadalmi szakadék látható Kolozsváron. Több mint 2500 ember él ebben a nyomornegyedben. Az itt élőket Alex segíti, az ő munkája is a projekt része.

"Hoztunk a helyi közösségnek két konténert tusolókkal, bekötöttük az internetet, hogy azon keresztül tudjanak munkát keresni. És sikerült egy buszt is szereznünk hat hónapra, hogy tudjanak mivel munkába járni," sorolta a program eddig megvalósult elemeit Alex Fechete.