Az Európai Unió új alapokra helyezi Kína-politikáját.
HIRDETÉSCharles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A három órás megbeszélés során érintették az emberi jogok, Tajvan, a kereskedelmi kapcsolatok és az éghajlatváltozás témakörét, illetve Michel felszólította Kína elnökét, hogy gyakoroljon befolyást Oroszországra, hogy az mielőbb vessen véget az Ukrajna elleni háborúnak.
„Michel elnök hangsúlyozta, miszerint az EU számít Kínára, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ Alapokmányának alapelveit, és hogy segítsen abban, hogy Oroszország véget vet az inváziónak, és a vele járó brutális pusztításának – mondta Michel szóvivője, Barend Leyts, és hozzátette, hogy – mindkét vezető hangsúlyozta, hogy a nukleáris fenyegetés felelőtlen és rendkívül veszélyes."
Hszit a CCTV állami műsorszolgáltató idézte. Kína elnöke közölte, hogy szerinte „az ukrán válság politikai eszközökkel történő megoldása Európa és Eurázsia valamennyi országának közös érdeke. Jelen körülmények között el kell kerülnünk a válság eszkalálódását és kiterjedését, és a békéért kell dolgoznunk."
Egynapos látogatása során Michel találkozott Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel és Li Zhanshuval, a törvényhozás elnökével.
A látogatásra hat héttel azután került sor, hogy az Európai Unió 27 vezetője háromórás stratégiai megbeszélést folytatott Kínáról, mivel Kína nem volt hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni háborúját, ellenben Peking nyer azon, hogy a vele való kereskedés a háború miatt felélénkült, illetve az EU is felismerte, hogy technológia és nyersanyagok tekintetében nagymértékben függ Kínától.
További aggodalomra adnak okot az EU kritikus infrastruktúrájába történő kínai befektetések biztonsági vonatkozásai, illetve Kína Tajvannal kapcsolatos retorikája, valamint Hszi harmadszori újraválasztása.
A találkozó a kínai vezetés számára érzékeny időszakban történt, ugyanis mivel Kína zéró-COVID politikája ellen tiltakozások söpörtek végig az országon. A tüntetések oka, hogy a nyugati Hszincsiang régióban található Urumcsiban tíz ember meghalt egy tűzeset során, a tragédiáért pedig sokan a szigorú COVID-intézkedéseket okolták.
Ezek a tüntetések ráadásul az elmúlt évtizedek legnagyobb nyilvános tiltakozásai Kínában.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Michel és Hszi tárgyaltak-e a tüntetésekről és azok elfojtásáról, bár Michel szóvivője szerint az EU vezetője hangsúlyozta az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok „egyetemességét. Az elnök üdvözölte az EU és Kína közötti emberi jogi párbeszéd folytatására való készséget, mivel az lehetőséget ad arra, hogy részletesen foglalkozzunk a kisebbségek helyzetével, valamint az egyes emberi jogi esetekkel."
A kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatban Michel kiemelte, hogy az uniós vezetők számára kulcsfontosságú kérdés a kapcsolatok újbóli kiegyensúlyozása, és Leyts szerint „ismertette az uniós vállalatok és befektetők nehézségeit, melyeket a világjárvány súlyosbított. Az elnökök megvitatták az EU Kínával szembeni korlátozó intézkedéseit, valamint a Kína által az EU-val szemben hozott intézkedéseket."
A CCTV kínai televízió szerint Hszi azt mondta Michelnek, hogy bízik benne, hogy „az uniós intézmények és a tagállamok objektív és helyes képet fognak kialakítani Kínáról. Kína továbbra is nyitott marad az európai vállalatok felé."
Michel útjára egy hónappal azután került sor, hogy Olaf Scholz német kancellár vezető üzletemberek társaságában Pekingbe látogatott. A kancellár látogatását több uniós vezető is bírálta, noha Scholz arra kérte Kínát, hogy használja fel befolyását Vlagyimir Putyinnál.
Egy uniós tisztviselő azonban a múlt héten elmondta, hogy egyértelmű megbízást kapott arra, hogy milyen Kína-politikát folytassanak. „Új lendületre van szükség a kínai kapcsolatokhoz. Meg kell vizsgáljuk, hogy mi változott, és milyen paraméterek mentén haladjunk a jövőben" – tette hozzá a tisztviselő.