Litvánia és Lettország közösen tisztítja a határmenti tengerpart-szakaszait, hogy ezzel is a mikroműanyag-szennyeződés súlyosságára hívják fel a figyelmet.
A tengeri hulladék elleni küzdelemben szükséges az összefogás. Ezt ismerte fel Litvánia és Lettország, melyeknek nincs közös partmenti határszakaszuk, így az egyik országban tett környezetvédelmi intézkedések nagyban hatnak a másikra.
Létrehoztak egy kezdeményezést, melynek célja, hogy fenntartható, költséghatékony módon felhívják a figyelmet a partmenti és tengeri szakaszokon a műanyag-hulladék helyes kezelésére és ellenőrzőpontokat hozzanak létre - írja a projekt weboldala.
A Balti-tenger mellett fekvő Litvánia és Lettország tengerpartjánál földrajzi elhelyezkedésük és a tenger felől érkező erős szelek miatt több alga képződik, mint a térség többi országában.
"A lett-litván partszakasz műanyag hulladékoktól történő megóvása figyelemfelhívás és innováció segítségével" elnevezésű kezdeményezést, röviden az ESMIC-et azért hozták létre, hogy még több információ jusson el a települések önkormányzataihoz és a hétköznapi emberekhez a mikroműanyag-szennyezésekről.
"Rájöttünk, hogy a települések, az emberek és a tudósok között nincs elegendő kommunikáció ahhoz, hogy a tengerparti és tengeri hulladék problémájára megoldást találjunk" - mondta a projekt vezetője, Arūnas Balčiūnas, majd hozzátette: "Kiderült, hogy háromszor több a műanyag az algával borított területeken, mint a tiszta, homokos tengerparton."
A projektben résztvevő önkéntesek négy strandon szedik fel a szemetet, mely az eddigi adatok alapján harminchatszorosa az Európa környezetvédelmi állapotát felmérő rendszer által megállítottnak.
Az ESMIC-hez négy intézmény csatlakozott: két litván és két lettországi. Arūnas Balčiūnas projektvezető úgy fogalmazott, hogy a rigai csapattal és a Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve a tenger mikroműanyag-szintjét figyelik majd. A másik Lettországból érkező partner az Alapítvány a Környezeti Tudatosságra Nevelésért (Foundation for Environmental Education), akik évente szerveznek majd szemétszedési akciókat a partszakaszokon. Az ESMIC vezetője szerint idén előszőr Litvániában is tartottak ilyen akciót, hogy a lett és litván közösségeket közelebb hozzák egymáshoz annak érdekében, hogy a közös partszakaszukért tegyenek.
A projekt litván együttműködő partnere a Klaipeda-i Egyetem Tengerkutatási Intézete, ahol a parton begyűjtött mintákat elemzik. A lett és litván tudósokból álló csoport a minták elemzése mellett azt is feltérképezi, mely partszakaszok a leginkább szennyezettek. A szennyeződések feltérképezése érdekében többféle módszert alkalmaznak: személyesen gyűjtik be a mintákat, vagy drón felvételeket készítenek a nehezen megközelíthető helyekről, melyeket összevetnek a területről készült műholdfelvételekkel.
A Klaipeda-i Egyetem kutatói a vízből és tengeri algából nyert mintákon azt vizsgálják, mekkora a mikroműanyag koncentrációja. A kutatók vizsgálataikban kimutatták a vibrio nevű baktériumot, mely a tengeri algában megtalálható mikroműanyagban van. A baktérium veszélyes lehet az emberekre, különösen partmenti területeken. Vizsgálataik során a minták 67%-ban találták meg a baktériumot.
A projekt 449 574 eurót szánnak. Ennek 85%-át, azaz 382 138 eurót az Európai Kohéziós Alap biztosítja.