Vlagyimir Putyin nyíltan politikai fegyverként használja a gázt, Európa pedig mindent megtesz a függőség csökkentése érdekében.
HIRDETÉSA Gazprom hétfő délután bejelentette: tovább csökkenti az Északi Áramlat 1 balti-tengeri gázvezetéken keresztül történő szállításokat. Ez azt jelenti, hogy szerdától már csak a háború előtti export 20 százaléka, azaz napi 33 millió köbméter gáz áramlik majd a legfontosabb ellátóvezetéken Németországba. Az ok állítólag egy turbina javítása. Júniusban a Gazprom már egyszer a maximális kapacitás 40 százalékára csökkentette a vezetéken keresztül történő szállítást.
Vlagyimir Putyin beváltotta tehát múlt heti fenyegetőzését, hogy július 26. körül újabb korlátozásokra kerülhet sor az Északi Áramlat-1 gázszállításokban.
Bár múlt csütörtökön újra megindult a földgáz áramlása - miután a vezeték tíznapos karbantartási munkálatok miatt leállt -, a hétfői fejlemény is azt igazolja, hogy Európa továbbra is küszködni fog azzal, hogy az otthonokat melegen tartsa, az ipar pedig teljesíteni tudjon ezen a télen.
Oroszország ugyanis már előtte is csökkentette az európai földgáz mennyiségét, amelyet a gyárak működtetésére, az áramtermelésre és az otthonok téli fűtésére használnak.
Nő a nyomás
Európai vezetők attól tartottak, hogy a vezetéket egyáltalán nem nyitják meg újra, mondván, Putyin az energiát politikai nyomásgyakorlásra használja az Európai Unióval szemben, az ukrajnai háború kapcsán kirobbant vitában.
Az akadozó vagy időnként teljesen kimaradó orosz export a 27-eket arra késztette, hogy igyekezzenek feltölteni a gáztárolókat a tél előtt, amikor a kereslet megnő, és a közműszolgáltatók lekötik tartalékaikat, hogy az otthonokat melegen tartsák és az erőműveket működtessék.
Oroszország a háború előtt Európa földgázellátásának mintegy 40 százalékát biztosította. Ez az arány mára mintegy 15 százalékra csökkent, ami az egekbe repítette az árakat és megterhelte az energiaigényes iparágakat.
A magas energiaárak már most recesszióval fenyegetnek Európában a rekordszintű infláció miatt, a fogyasztók kevesebbet tudnak költeni, mivel az élelmiszerek, az üzemanyag és a közüzemi szolgáltatások költségei emelkednek. A teljes leállítás még súlyosabb csapást mérne az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdaságra.
Gázra tehát mindenképpen szükség van. Még ha az Északi Áramlat-1 csökkentett szinten újra is indulna, Európának még 12 milliárd köbméter gázt, azaz 120 LNG-tankhajónak megfelelő mennyiséget kellene megtakarítania ahhoz, hogy télre feltöltse a tárolóit.
Három másik vezeték is szállít orosz gázt Európába, de azt, amelyik Lengyelországon és Fehéroroszországon keresztül vezet, leállították. Egy másik, Ukrajnán és Szlovákián átvezető vezeték a harcok ellenére is szállít gázt csökkentett mennyiségben, akárcsak a Törökországon keresztül Bulgáriába vezető vezeték.
Vannak megoldások
Bár az orosz olaj- és gázexportőrök kevesebb energiát adnak el, a megugró árak miatt Putyin bevételei valójában növekedtek. Az orosz elnök valószínűleg úgy kalkulál, hogy a fájdalmas közüzemi számlák és a recesszió alááshatja az Ukrajna iránti európai támogatást, és növelheti a számára kedvező tárgyalásos rendezés iránti hangulatot.
Európa pedig ebben a helyzetben növelheti (növeli is) LNG-beszerzéseit, de a takarékoskodás és más energiaforrások kulcsfontosságúak. Németországban például tovább működtetik a szénerőműveket, a takarékosság ösztönzésére gázárverési rendszert hoznak létre, és a középületekben átállítják a termosztátokat.
Nagyon valószínűtlen tehát, hogy télen az otthonok, iskolák és kórházak ellátatlanok lesznek, mert a kormányok kötelesek először a vállalkozásokra alkalmazni a megszorításokat. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt ajánlja az európai országoknak, hogy fokozzák a takarékossági kampányokat, és tervezzék meg, hogy vészhelyzetben megosztják a gázt. Az idő ugyanis egyre fogy.