Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egyelőre nincs meg a kellő támogatás az EU 15 százalékos gázmegtakarítási tervéhez

Access to the comments Kommentek
Írta: Arató László
Az Északi Áramlat 1 balti-tengeri gázvezeték és az OPAL gázvezeték átrakóállomása Németországban
Az Északi Áramlat 1 balti-tengeri gázvezeték és az OPAL gázvezeték átrakóállomása Németországban   -   Szerzői jogok  Stefan Sauer/(c) Copyright 2022, dpa (www.dpa.de). Alle Rechte vorbehalten

Múlt héten szerdán mutatta be az Európai Bizottság a "Gázmegtakarítás a téli gázbiztonságért" elnevezésű tervét, amelynek lényege, hogy augusztus 1-től nyolc hónapon keresztül minde uniós tagállamnak a gázfogyasztásának 15 százalékát meg kellene takarítania. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint nagyon valószínű, hogy Oroszország teljes mértékben megszünteti az EU-ba irányuló gázszállítást. Jelenleg már 12 tagállamba részben vagy teljesen korlátozták a szállítmányokat. A rendelet-tervezet értelmében az első szakaszban a fogyasztás-megtakarítás önkéntes, azonban ha a készletek drasztikusan lecsökkennének, akkor az Európai Bizottság, illetve két tagállam kérheti a kötelező megtakarítás aktiválását.

A becslések szerint 45 milliárd köbméter gázt kellene megspórolni. Ugyanakkor a kötelező fogyasztáscsökkentés nem érinti a háztartásokat, mivel a lakosság védett fogyasztónak számít - de mindenkinek ajánlják a takarékosságot.

Az uniós energiaügyi miniszterek jövő héten kedden találkoznak, az idő rövidsége miatt ekkor már el is kellene fogadniuk a javaslatot. Ehhez nem szükséges valamennyi állam hozzájárulása, a minősített többség is elegendő, ami legalább 15 tagállamot jelent, akik az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. A jelenlegi helyzet alapján azonban úgy tűnik, nincs meg a terv támogatottsága.

Elsőként Spanyolország és Portugália jelezte ellenvetéseit. Teresa Ribera spanyol energiaügyi miniszter kijelentette:

“Megvédjük az európai értékeket, de nem követelhetnek tőlünk olyan áldozatot, amiről még a véleményünket sem kérték ki. A különbség a többi országhoz képest az, hogy energetikai szempontból nem terjeszkedünk túl a lehetőségeinken.”

A két ibériai államhoz hamarosan csatlakozott Ciprus, Görögország és Lengyelország is, de elképzelhető, hogy további uniós országok is elutasítják a javaslatot. A kifogások között olvasható többek között, hogy nem volt széles körű egyeztetés a tagállamokkal, illetve azt sem akarják elfogadni, hogy a Bizottság egyedül aktiválhassa a vészmechanizmust. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy módosításokkal még menthető az elképzelés.

A nyugati és északi államok általában támogatják a terveket. A Politico értesülése szerint Robert Habeck német alkancellár csütörtökön bírálta azokat az országokat, amelyek nem akarnak részt venni.

„Energiát kell megtakarítanunk Európában, és mindenekelőtt a gázt. Ez azt is jelenti, hogy azoknak az országoknak, amelyeket nem érint közvetlenül az oroszországi gázcsökkentés, segíteniük kell más országoknak. Ellenkező esetben nem lenne európai szolidaritás” - mondta Habeck.

„Az energiamegtakarítás az egyik legfontosabb intézkedés, amelyet megtehetünk az orosz gáztól való függőségünk csökkentése érdekében” – mondta a brüsszeli lapnak Rob Jetten holland energia- és klímaügyi miniszter. Hozzátette, hogy a meleg télnek és az önkéntes megtakarítási kampánynak köszönhetően idén eddig harmadával sikerült csökkenteniük az energiafogyasztást, ezért „Hollandia teljes mértékben támogatja a kötelező energiamegtakarítási célt”.

A vitában többen is felvetik, hogy amikor a déli országoknak pénzügyi szolidaritásra volt szükségük, a gazdagabb északiak a segítségükre siettek. Ezt a szolidaritást várják most, amikor spórolni kellene az energiával és az így keletkező a felesleget a nehezebb helyzetben lévő országoknak lehetne juttatni.