A kormány követi a brüsszeli elvárásokat és egyre bizakodóbb az uniós pénzekkel kapcsolatban

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: Arató László
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ígéretekkel már nem éri be a brüsszeli testület, hanem konkrét, hatályos és végrehajtható jogszabályokat szeretnének látni, amelyek garanciát jelentenek az uniós források megfelelő elköltésére.

Egyre optimistább magyar kormányzati nyilatkozatokat lehet olvasni azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megegyezés születhet Budapest és Brüsszel között a Magyarországot megillető uniós forrásokkal kapcsolatban. Ehhez azonban jogszabályokat kell alkotni és közben egyre jobban sürgeti a magyar felet az idő is.

HIRDETÉS

Alapvetően két forrásról van szó: a hétéves költségvetésről és a helyreállítási alapról. Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára kedden az Európai Bizottsággal tárgyalt, ezt követően azt mondta az Euractivnak, hogy „az ésszerű és megvalósítható célom, hogy augusztus végéig lezárjam a költségvetési feltételrendszeri eljárásban az összes lezáratlan kérdést.”

Amennyiben az Európai Bizottság megszüntetné az uniós pénzek elköltésének védelmében megindított eljárást, azzal valóban elgördülne a legnagyobb akadály a 2021-2027-es időszak magyar finanszírozása elől, s ez 30 milliárd eurós forrást jelentene. Hozzá kell tenni, hogy a magyar kormány az erre vonatkozó Partnerségi Megállapodást már tavaly év végén megküldte az Európai Bizottságnak és a normál ügymenet szerint négy hónapon belül kell a dokumentumot aláírni, vagyis április végén már lejárt ez a határidő. A csúszásnak azonban nincs jelentős következménye, hacsak nem tartjuk annak, hogy a piacok nyugtalanul reagáltak a magyar költségvetés finanszírozási bizonytalanságára.

Ugyanakkor Magyarország lemaradt egy nagyon fontos lehetőségről: a nyári szünet előtt ezen a héten szerdán ült össze utoljára az Európai Bizottság biztosi kollégiuma, amely ajánlást fogalmazhat meg a nemzeti helyreállítási terv elfogadására vonatkozóan. Magyarország már tavaly áprilisban leadta saját tervét, amelyet – ha minden rendben lett volna – még a tavalyi nyári szünet előtt elfogadhattak volna a tagállamok a bizottsági ajánlás nyomán. Mint ahogy ez történt számos más országgal kapcsolatban, amelyek már költik is a helyreállítási forrásokat.

Magyarország esetében azonban a magas korrupciós kockázatok miatt a Bizottság „bekeményített” és továbbra is blokkolja ezeket a forrásokat. Az már tavaly december 31-ével eldőlt, hogy az év végi határidő elmulasztása miatt Magyarország elesik a 13 százalékos előfinanszírozástól, amely 326 milliárd forintot jelentett volna. Idén júniusban az is biztossá vált, hogy a magyar GDP adatok miatt a tavaly még 7,2 milliárd eurós vissza nem térítendő forrás 5,8 milliárd euróra csökkent. Az idő azért is sürget, mert ha 2022 végéig sincs megegyezés, akkor még ennek az összegnek a 70 százaléka is elérhetetlenné Magyarország számára – így szól a törvény.

A bizakodó kormányzati nyilatkozatokat kormányzati vállalások is alátámaszják. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy Magyarország négy területen is hajlandó engedni a brüsszeli nyomásnak:

  1. 15 százalék alá mérsékli az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát,
  2. a korrupciós ügyekben bárki fordulhat bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítaná az eljárást,
  3. a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt kell hagyni a társadalmi konzultációra
  4. az uniós források egy részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére kell fordítania a kormánynak.

Sőt, az uniós pénzekért felelő Navracsics Tibor egy korrupcióellenes testület felállítását is bejelentette. Varga Judit igazságügyi miniszter pedig arról tájékoztatott, hogy a szükséges jogszabályokat be is nyújtották az Országgyűlésnek. Utóbbi azért fontos, mert ez egyértelművé teszi, hogy az Európai Bizottság a Lengyelország esetében alkalmazott megközelítést fogja használni Magyarország vonatkozásában is.

A lengyelek helyreállítási tervét ugyanis feltételekkel fogadta el a Bizottság, s azt mondták, csak akkor fognak egyetlen centet is utalni, ha az elvárások teljesülnek. Ez az igazságügyi reform egyes rendelkezéseinek visszavonását és az uniós joggal ellentétes döntések esetében a helyreállítást jelenti.

Magyarországra vonatkoztatva egyértelműnek tűnik, hogy ígéretekkel nem éri be a brüsszeli testület, hanem konkrét, hatályos és végrehajtható jogszabályokat szeretnének látni, amelyek garanciát jelentenek az uniós források megfelelő elköltésére.

Míg Magyarország korábban azt mondta, hogy a magyar korrupcióellenes keret mindenben megfelelő és megbízható, addig most úgy tűnik, hogy ezt már az Orbán-kabinet sem osztja, ezért törvényeket is hajlandóak alkotni.

Igaz, korábban azt is állították, hogy a helyreállítási alapokat a gyermekvédelmi törvény miatt blokkolják, mára azonban beismerték, hogy ez nem volt igaz.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Brüsszelben is foglalkoznak a magyar kormánypárti sajtó bírák elleni lejárató kampányával

Az olasz és a francia szélsőjobb vitája miatt úszhat el Orbán Viktor terve

Brüsszel megkezdi az uniós források kifizetését Tunéziának