Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kövesi: ha én pénzügyminiszter lennék, nem tudnék jól aludni

Access to the comments Kommentek
Írta: Andrea Hajagos  & James Thomas
Laura Codruta Kövesi, amikor az AP-nek adott interjút Bukarestben 2019. október 4-én
Laura Codruta Kövesi, amikor az AP-nek adott interjút Bukarestben 2019. október 4-én   -   Szerzői jogok  AP Photo/Vadim Ghirda

Több tízmilliárd euró vész el az uniós országokban adócsalás miatt, ennek jelentőségét szeretné megértetni az európai vezetőkkel Laura Codruta Kövesi. Az Európai Ügyészség vezetője a szervezet egyéves fennállása alkalmából nyilatkozott az Euronewsnak.

Az EU tagállamainak hatóságai nem mutatnak kellő hajlandóságot arra, hogy visszaszerezzék a csalások miatt évente több tízmilliárdos nagyságrendben eltűnt pénzt - véli az EU pénzügyi bűnözéssel foglalkozó intézményének vezetője.

Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze - aki korábban a román korrupcióellenes ügyészséget irányította - az Euronewsnak azt mondta, hogy az uniós adóhatóságok évente mintegy 130 milliárd eurónyi adót nem szednek be, amelyből 30-60 milliárd euró csalás miatt vész el, vagy "egyszerűen ellopják" az ország kasszájából.

"Ha én pénzügyminiszter lennék, valószínűleg nem tudnék aludni emiatt"

 - mondta. "Különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor az infláció ilyen magas."

Kövesi az Európai Ügyészség megalakulásának első évfordulója alkalmából nyilatkozott az Euronewsnak, az intézmény ugyanis – amelynek Magyarország nem kívánt tagja lenni - 2021 júniusában kezdte meg működését. A luxemburgi székhelyű független ügyészség feladata az uniós költségvetést károsító bűncselekmények, köztük a csalás, a korrupció és a pénzmosás kivizsgálása.

A pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos ügyeket a 22 részt vevő uniós tagállam európai ügyészeinek egy-egy csoportja vezeti, és az illetékes nemzeti bíróságok elé viszi az ügyeket. Az egyik legnagyobb előnye, hogy a nemzeti hatóságok saját területükre koncentrálva, határokon átnyúlóan nyomozhatnak a bűncselekmények ügyében.

Tevékenységének első évében az Európai Ügyészség 929 nyomozást indított, 28 vádiratot bocsátott ki, és négy ítéletet hozott, emellett 259 millió euró értékű vagyon befagyasztására vonatkozó bírósági végzésekről döntött.

Kövesi sajnálja, hogy az eredmények ellenére még mindig meg kell győznie egyes uniós vezetőket az intézmény munkájának fontosságáról. Szerinte sokan még mindig nem értik, milyen következményekkel járhat egy ország gazdaságára nézve, ha ekkor károkat okoznak a hatalmas mértékű adócsalásokkal.

Magyarország jófiú az ellenszegülő államok között

Laura Codruta Kövesi az uniós intézmény megalakulásakor és később is többször előfordult, hogy a kormányok nem vették komolyan az ügyészségi munkát, akár tagjai voltak a szervezetnek, akár nem.

Példaként Szlovéniát emelte ki, a szlovén kormány ugyanis sokáig nem jelölte ki nemzeti összekötő ügyészeit, azaz a tagállamokban nyomozást végző szakembereket. Kövesi többször is megrótta a szlovén kormányt az ügyben, és azzal vádolta a nemzeti hatóságokat, hogy "nyilvánvalóan nem működnek együtt őszintén" az Európai Ügyészséggel, és "veszélyes precedenst" teremtenek.

A szlovén kormány végül novemberben kinevezte az ügyészeket, majd januárban egy törvénymódosítás ötletével borzolta a kedélyeket, hogy csökkentsék a fehérgalléros bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek kinyomozására rendelkezésre álló időt.

Nem Szlovénia volt az egyetlen ország, amely igyekezett meghiúsítani a szervezet munkáját. Az év elején összekülönbözött a spanyol ügyészség az európai szakemberekkel azon, hogy ki vizsgálja ki azt a korrupciógyanús megrendelést, amelyet a madridi önkormányzat kötött Covid-maszkokkal kapcsolatban.

Lengyelország, amely nem tagja az Európai Ügyészségnek, de köteles azt illetékes hatóságként elismerni, szintén többször elutasította az ügynökség együttműködésre irányuló kéréseit. Kövesi szerint ezzel szemben Magyarország, bár szintén nem volt hajlandó csatlakozni a szervezethez, eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt.

Jelenleg az Európai Ügyészség csak annyit tehet, hogy a rosszul viselkedő országok ügyét az Európai Bizottsághoz küldi, amit Szlovénia és Lengyelország esetében már meg is tett.

Spanyolország esetében, ahol az uniós jog értelmezése eltérő, Kövesi szerint az ügyet az Európai Unió Bírósága elé kellene vinni. "Ezt továbbra is meg fogjuk tenni, amikor az Európai Ügyészség és a nemzeti hatóságok közötti együttműködés során problémák merülnek fel" – mondta az Euronewsnak.

A bűnüldözők "elit" csapata

Az egyik legnagyobb akadály, amellyel az Európai Ügyészségnek az első évében szembe kellett néznie, az a 22 különböző büntető törvénykönyv és jogrendszer kezelése, amelyeknek a munka során meg kell felelnie. Kövesi szerint emiatt bizonyos országokban sok összetett ügyet felderítettek, másokban pedig alig, vagy egyáltalán nem.

"A hatóságok akaratán múlik, hogy felismerik és felderítik-e a bűncselekményeket, és jelentik-e ezeket az Európai Ügyészségnek"

 - mondta. "Próbáljuk megtalálni a választ arra, hogy hogyan lehetne ezen javítani,” tette hozzá.

Olyan alapvető különbségek okoznak problémákat, hogy például melyik országban mikor kezdhet egyáltalán vizsgálatot az Európai Ügyészség. Egyes országok jogszabályai lehetővé teszik, hogy az uniós szervezet csempészéssel kapcsolatban vizsgálódjon, más országokban viszont nem.

Kövesi szerint az egyik módja, hogy összhangba kerüljön az ügyészségi politika, az lenne, hogy minden részt vevő országban létrehoznak egy „elit” nyomozó csapatot.

Az Európai Ügyészség vezetője elmondta, általánosságban a szervezet első éve „kihívásokkal teli” volt, de jól indult a munka, és így szeretne idén is tovább haladni. "Az európai polgárok érdekében dolgozunk, és megvédjük a pénzüket. Akiknek félniük kell, azok a bűnözők,” tette hozzá.