Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A javuló EU-India kapcsolatokba is belerondított az orosz-ukrán háború

Access to the comments Kommentek
Írta: Jorge Liboreiro  & Magyar Ádám
Ursula von der Leyen és Narendra Modi
Ursula von der Leyen és Narendra Modi   -   Szerzői jogok  Christophe Licoppe/ EU/

Az utóbbi években mindkét fél a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok elmélyítésén dolgozott, 2021-ben rekordszintre emelkedett a két fél közötti kereskedelem. Az orosz fegyverszállítmányoktól függő India azonban nem hajlandó nyíltan elítélni Moszkva ukrajnai agresszióját, amit Brüsszel erősen nehezményez. Elemzésünk az Európai Unió és India közötti kapcsolatok múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Idén 60 éve annak, hogy India akkreditálta első nagykövetét az Európai Gazdasági Közösséghez, a szervezethez, amelyből később kinőtt az Európai Unió. Akkoriban India protekcionista gazdaság volt, amely a brit gyarmati korszak hátrahagyására összpontosított, míg az EGK mindössze hat európai országból állt, a piaci integráció nagyon korai szakaszában.

Ma a dolgok teljesen másképp festenek: India a G20-ak tagja, 3000 milliárd eurós GDP-vel rendelkező, feltörekvő globális hatalom, és hamarosan az emberiség történetének legnépesebb országa lesz. India a bolygó legnagyobb demokráciája és a világgazdaság kétharmadát összesűrítő indo-csendes-óceáni térség egyik vezető szereplője.

India hatalmas politikai, gazdasági és demográfiai súlya felbecsülhetetlen potenciált jelent az EU számára, amely az Egyesült Államokhoz hasonlóan megpróbál Ázsia felé fordulni, hogy ellensúlyozza Kína hatalmas befolyását a régióban.

„Az értékeinket nem mindenki osztja. Mindannyian látjuk a nyílt és szabad társadalmainkat érő növekvő kihívásokat. Ez igaz a technológiára és a gazdaságra - de igaz a biztonságra is" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány nappal ezelőtt, kétnapos indiai látogatása végén, amelynek során találkozott Narendra Modi miniszterelnökkel és Ram Nath Kovind elnökkel is.

„A valóság az, hogy a béke és a biztonság alapját képező alapelvek világszerte veszélyben vannak. Ázsiában és Európában egyaránt" - magyarázta a politikus a Raisina Dialogue, egy magas szintű geopolitikai és geoökonómiai konferencia hallgatóságának.

Sosem volt igazán felhőtlen a viszony

Az Európai Unió és India kapcsolata meglehetősen hullámzó volt az elmúlt évtizedekben.

A szorosabb együttműködés jól indult 2000-ben, az első EU-India csúcstalálkozóval, és tovább javult a helyzet 2004-ben, amikor hivatalosan is létrejött a stratégiai partnerség. Aztán azonban jött a hullámvölgy, egy potenciális kereskedelmi megállapodáshoz kötődő nézeteltérések, valamint egy ellentmondásos ügy miatt, amely egy olasz olajszállító tankerrel és két indiai halász lelövésével kapcsolatos.

Aztán, ahogy Kína egyre határozottabban kezdte el érvényesíteni az erejét, mindkét fél felismerte, hogy a szorosabb együttműködés előnyei fontosabbak mindenféle fennálló ellentétnél. 2020-ban az EU és India közös ütemtervet mutatott be a következő öt évre, amely olyan területeket érintett, mint az éghajlatváltozás, a biztonság, a tisztességes kereskedelem, az emberi jogok és az innováció.

A két fél 2021-ben megállapodott abban, hogy újraindítja a megrekedt tárgyalásokat a kereskedelmi megállapodásról, és párbeszédet indít a tengeri biztonságról, amely az indo-csendes-óceáni politika egyik kulcsfontosságú kérdése. Egy új partnerségi megállapodás is létrejött, amelynek célja az energiaszektorba, valamint a közlekedési és a digitális infrastruktúrába történő beruházások fellendítése.

Ezeket a diplomáciai eredményeket a „részletesség, mélység és gazdagság" meglepő szintje jellemezte, ami megkülönbözteti őket a korábbi bejelentésektől Stefania Benaglia, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) munkatársa szerint.

A tengeri biztonság „olyan terület, ahol a befektetés valóban megtérült, vagyis a politikai nyilatkozatot valódi fejlesztések követték" - mondta az Euronewsnak Benaglia, aki munkájában az EU külpolitikájára és az EU-India kapcsolatokra összpontosít. Majd így folytatta:

A lehetőség nemcsak abban rejlik, hogy jó üzleteket kössünk és gazdasági hasznot húzzunk. A potenciál geopolitikai, valóban stratégiai jelentőségű mindkét fél számára.

Az EU és India kapcsolatainak vadonatúj fejezete az árukereskedelem jelentős növekedésével járt, amely 2021-ben elérte a rekordot jelentő 88,1 milliárd eurót. A legnagyobb értékben repülőgép-alkatrészekkel, járműalkatrészekkel, gépekkel, olajjal, gyöngyökkel és gyógyszeripari termékekkel kereskedett tavaly a két fél.

A közvetlen külföldi befektetések is folyamatosan nőttek az elmúlt években, így ma már az EU az egyik legnagyobb befektető Indiában: 2000 és 2021 között összesen 83 milliárd eurót költött el. Mintegy 4500 uniós vállalat van jelen az ázsiai országban, ezek több mint hatmillió munkahelyet biztosítanak.

Rengeteg kiaknázatlan lehetőség

A jövedelmező kereskedelmi kapcsolatokra árnyékot vet a technikai akadályok, az eltérő szabványok és diszkriminatív intézkedések sokasága. Ez utóbbiak Brüsszel szerint korlátozó és tisztességtelen környezetet teremtenek az Indiában üzletet nyitni és közbeszerzési pályázatokon indulni kívánó uniós vállalkozások számára.

„Amikor a világjárvány először ütötte fel a fejét, és rájöttünk, hogy nagy a függőségünk Kínától, az első logikus reakció az India felé fordulás lett volna. India nagyon jól szolgálhatott volna a kínai piac alternatívájaként, ugyanazt a szolgáltatást tudta volna nyújtani" - mondta Benaglia.

„Ez nyilvánvalóan nem történt meg. Az európai cégek nem mozdultak ki Kínából, hogy belépjenek az indiai piacra. Ez időnként nagy kihívást jelent, de azért nem lehetetlen" - folytatta a szakértő.

A közelgő kereskedelmi tárgyalások, amelyek első fordulója a tervek szerint július közepén lesz Újdelhiben, várhatóan foglalkoznak majd néhány kényes témával. Rövid távon azonban nem várható jelentős áttörés, az uniós tárgyalások köztudottan hosszadalmasak.

Az egyeztetés megkönnyítése érdekében a felek megállapodtak egy Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozásáról, amely az azonos nevű EU-USA fórum mintájára a nemzeti határokon átnyúló kihívások kezelésére szolgál.

„Stratégiai együttműködésünknek a kereskedelem, a megbízható technológia és a biztonság kapcsolódási pontjain kell megvalósulnia, különösen a rivális kormányzási modellek által támasztott kihívások miatt" - mondta Indiában Ursula von der Leyen, alig burkoltan utalva a kínai rendszerre.

Az elmúlt hónapok során Narendra Modi kormánya határozott szándékot mutatott a külkereskedelem bővítésére: a kormány rekordgyorsasággal kötött kereskedelmi megállapodásokat az Egyesült Arab Emírségekkel és Ausztráliával, valamint új megállapodásokon dolgozik az Egyesült Királysággal, Izraellel és Kanadával.

India azonban nem Kína alternatív piacaként, hanem önálló regionális hatalomként akarja láttatni magát B. Rahul Kamath, az Observer Research Foundation (ORF), egy delhi székhelyű független agytröszt kutatója szerint.

„India jobban szeretné, ha Európa úgy tekintene rá, mint egy új piacra, amely jelentős növekedési és fejlődési potenciállal rendelkezik" - mondta Kamath az Euronewsnak, és azt is hozzátette, hogy India gazdasági felemelkedésével a politikai és diplomáciai tekintélye is nő.

Kamath szerint az új kereskedelmi megállapodás sikeres megkötése mellett a két félnek az egészségpolitika, az infrastruktúra és a regionális biztonság terén is együtt kell működnie.

„Egy erősebb partnerség lehetővé tenné az EU számára, hogy növelje elkötelezettségét a csendes-óceáni térségben, míg India megvizsgálhatná, hogyan növelje lábnyomát Közép- és Kelet-Európában, egy olyan területen, ahol eddig alig volt jelen" - mondta a kutató.

És aztán jött a háború

Az India és az EU - és tágabb értelemben az egész Nyugat - közötti virágzó kapcsolatok nemrégiben, Oroszország ukrajnai inváziójával zátonyra futottak.

A háború kitörése után az EU és az USA arra szólította fel szövetségeseit, hogy határozottan ítéljék el Oroszország agresszióját, és vegyenek részt a szankciós politikában. A világszintű kampány eddig korlátozott eredményeket hozott, és csak a fejlett, konszolidált demokratikus rendszerrel rendelkező országokat tudta egy platformra hozni: az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Japánt, Dél-Koreát, Ausztráliát, Új-Zélandot és a semlegességi hagyományaival szakító Svájcot.

Míg India „az erőszak azonnali beszüntetésére" szólított fel, és felajánlotta segítségét a tűzszünet biztosításában, tartózkodott az invázió elítélésétől és a szankciók bevezetésétől. Újdelhi úgy döntött, hogy tartózkodik az ENSZ két kulcsfontosságú szavazásán: az egyik Oroszország elmarasztalásáról szólt a katonai akciók miatt, a másik pedig arról, hogy felfüggesszék-e az ország tagságát az Emberi Jogi Tanácsban.

Az óvatos álláspont Moszkva dicséretét váltotta ki, értékelésük szerint India „az összes tény alapján, nem pedig egyoldalúan szemléli a helyzetet". Az ország nyugati partnereit azonban láthatóan felbosszantotta.

A Nyugatnak nem tetszik az egyensúlyozás

Joe Biden amerikai elnök „kissé ingatagnak" nevezte India álláspontját, Ursula von der Leyen pedig Indiában ugyan kerülte a közvetlen bírálatot, de felidézte a bucsai mészárlás borzalmait, hogy ezzel szólítsa fel a nemzetközi közösség minden tagját a Nyugat diplomáciai erőfeszítéseinek támogatására.

„Putyin háborújának kimenetele nemcsak Európa jövőjét fogja meghatározni, hanem mélyen érinti az indo-csendes-óceáni térséget és a világ többi részét is" - mondta von der Leyen. „Az indo-csendes-óceáni térség számára ugyanolyan fontos, mint Európa számára, hogy a határokat tiszteletben tartsák. És az is, hogy a befolyási övezeteket mindenki elutasítsa" - tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Szakértők szerint India egyensúlyozása onnan fakad, hogy az ország eredendően gyanakszik mindenre, ami a nyugati imperializmusra hasonlít, és ragaszkodik egy el nem kötelezett és független külpolitika fenntartásához. Ahelyett, hogy átvenné a „mi és ők" mentalitást, Újdelhi egy befogadóbb, növekedésorientált megközelítést választott a nemzetközi színtéren.

Az Oroszországgal való egészséges kapcsolatok fenntartása ráadásul fontos része egy nagyobb geopolitikai egyenletnek, amely magában foglalja Kínát és Pakisztánt is, két olyan szomszédot, amelyek Indiával korábban határ menti összecsapásokba keveredtek.

Ezek a katonai feszültségek nagyban befolyásolják az India-Oroszország kapcsolatokat, hiszen Oroszország India legnagyobb fegyverszállítója. 2017 és 2021 között az indiai fegyverimport 46 százaléka Oroszországból származott, 2012 és 2016 között pedig ennél is nagyobb, 69 százalékos volt ez az arány.

India ráadásul a világ legnagyobb fegyvervásárlójának számít: a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) új jelentése szerint az ország a világszerte eladott fegyverek mintegy 11%-át veszi meg.

Nem olyan könnyű elengedni Moszkva kezét

„India számára meglehetősen fontos, hogy egyensúlyba hozza a Nyugattal - az Egyesült Államokkal és Európával - való kapcsolatát, amelybe az utóbbi időben sokat fektetett be" - mondta Dr. Garima Mohan, egy amerikai think tank, a German Marshall Fund ázsiai programjának munkatársa az Euronewsnak, majd hozzátette:

Az Oroszországgal való partnersége jelenleg egy nagyon egysíkú kapcsolat, amely nagyrészt a katonai és védelmi felszerelésekre összpontosít. Ezek tekintetében viszont India kritikusan függ Oroszországtól, ezért nem engedheti meg magának, hogy teljesen elidegenítse Moszkvát. Ez egy nehéz helyzet az indiai kormány számára.

India óvatos álláspontját a háborúval kapcsolatban nem szabad a nyugati egységfronttal szembenállónak tekinteni, mondta Mohan, megjegyezve, hogy a Modi-kormány Lengyelországon keresztül humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának.

A Nyugat frusztrációját azonban tovább fokozza, hogy az indiai vállalatok elkezdtek egyre több orosz olajat vásárolni, miután Moszkva hordónként 35 dolláros kedvezményt ajánlott számukra. A Reuters által közzétett becslés szerint India legalább 40 millió hordót vásárolt az ukrajnai háború kezdete óta - több mint kétszer annyit, mint amennyit 2021-ben egész évben.

„India globálisan is a felelős hatalom szerepét akarja játszani. Ezért szem előtt tartja majd az Oroszországgal való kapcsolatát és kereskedelmét, és természetesen a szankciók hatását is" - mondta Mohan.