Megszólaltatott szakértőnk szerint a Putyin által vezetett rezsimek esetében a hirtelen népszerűségvesztés jellemző előbb vagy utóbb.
HIRDETÉSHeti magazinműsorunk központi témája Oroszország Ukrajna ellen viselt háborújának társadalmi és gazdasági hatásai.
Szó esik arról, a konfliktus hatására mely államokban növekedett a NATO-csatlakozás lehetőségének népszerűsége, megszólaltatunk egy szakértőt arról: vajon Oroszországban a háború és Vlagyimir Putyin politikájának elfogadottsága mennyire valós adat, és arról is, hogy a francia elnökválasztás eredményének is hatással lehet a háború kimenetelére.
Habár Franciaország több ezer kilométerre van az ukrán harcmezőktől, az elnökválasztás eredménye befolyásolhatja a háború kimenetelét. A választók ugyanakkor nem a külpolitikán, hanem a magas árakon törik a fejüket, de a szárnyaló árak is ez előbbihez köthetőek.
Macron támogatja a kemény EU-szankcókat Oroszország ellen, miközben sürgeti a NATO-t, hogy mutasson egységes frontot.
“A harc, amit vívunk, nem csupán Franciaországért, hanem Európáért zajlik, hiszen a szélsőjobb annak ellenében munkálkodik, amit én védelmezek" - mondta a leköszönő elnök. "A tervük rejtve van, és arról szól, hogy kiléptessék az országot az EU-ból."
A szélsőjobboldali Marine Le Pen ellenzi az orosz olaj- és gázembargót, és szeretné, ha Franciaország kilépne a NATO-ból és habár Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja óta azt állítja, hogy részben megváltoztatta Vlagyimir Putyinnal kapcsolatos álláspontját, még mindig szorosabb kapcsolatra törekszik Moszkvával vetélytársánál.
"Amint véget ér az orosz-ukrán háború, és békét kötöttek a felek, stratégiai egyeztetést fogok javasolni Oroszország és a NATO között, ahogy azt eredetileg tervezték" - mondta Le Pen. "Ez Franciaország és Európa, de az Egyesült Államok érdeke is"- tette hozzá.
Európa egy másik részében Putyin Ukrajna ellen vívott háborúja a történelem során először növelte a NATO-hoz csatlakozás iránti kedvet. Finnország és Svédország nagy lépést tett a csatlakozás felé, a Moszkvától érkező fenyegetések ellenére.
Mindkét ország kormányfője közölte: az Ukrajna elleni invázió drámaian megváltoztatta a lakosság gondolkodásmódját.
"Az európai biztonsági struktúra alapvetően változott meg, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát" - mondta a finn miniszterelnök. " Ez szükségessé teszi annak vizsgálatát, hogyan lehetne a legjobban biztosítani Finnország és a régiónk békéjét a jövőben. Nem fogom elárulni, milyen ütemben hozunk döntéseket, de úgy vélem, hogy elég gyorsan fog ez lezajlani, heteken, nem pedig hónapokon belül."
Egy nemrégiben készült felmérés szerint a finn válaszolók 68 százaléka szeretné, ha országa csatlakozna a NATO-hoz - ez a szám több mint kétszerese az invázió előttinek. Mindössze 12 százalék volt a csatlakozás ellen. A svédek kis többsége szintén támogatná a NATO-csatlakozást.
Újabb felmérések szerint Oroszországban az emberek jelentős többsége támogatja az Ukrajna ellen viselt háborút.
Ezzel egyidőben Észtországban, az orosz határ túloldalán teljesen másképp gondolkodnak Putyinról és módszereiről. A fővárosban, Talllinban napokon át tüntettek az orosz agresszió ellen.
Több tucat nő gyűlt össze az orosz nagykövetség előtt, hogy felhívják a figyelmet az orosz katonák erőszakos cselekedeteire, amelyeket nőkkel és gyerekekkel szemben követtek el Ukrajnában.
A szervezők üzenete így szólt: "Orosz katonák ártatlan nőket és gyerekeket erőszakolnak és gyilkolnak meg Ukrajnában. Az emberek, akik támogatják ezt a háborút, a háborús bűnöket is támogatják, és bűnrészeseivé válnak a szörnyű gyilkosságoknak. Ezt üzenjük a Putyin-rezsim oroszországi, észtországi és a világ bármely részén élő támogatóinak."