A világhírű biokémikus azért is emigrált, mert nem akart az egypártrendszertől függeni.
HIRDETÉSKarikó Katalin még éppen csak megkapta első kutatói állását 1978-ban, amikor a titkosszolgálat kopogtatott az ajtaján. Karikó választhatott: vagy együttműködik a kommunista állammal, vagy a kutatói karrierje még azelőtt véget ér, hogy igazán elkezdődhetett volna.
"Tudtam, hogyan működik a rendszer, féltem is, úgyhogy inkább aláírtam" – közölte négy évtizeddel később kiadott közleményében.
A kutatónak jó oka volt félni. Miután a szovjet tankok vérbe fojtották az 1956-os forradalmat, több száz embert végeztek ki, és százezrek menekültek el Kádár János rendszeréből. Akik nem működtek együtt, azokat vagy kivégezték, vagy bezárták, vagy kitelepítették. Karikót figyelmeztették: ha nem működik együtt, akkor emlékezzen arra, hogy apja felfüggesztett szabadságvesztést kapott az 1956-os forradalomban betöltött "bűnös" szerepéért.
Apját az ítélet után elbocsátották állásából, és négy éven át nem kapott munkát.
Karikó 1978 és 1985 között szerepelt a kémelhárító ügynökök listáján. Az lett volna a feladata, hogy jelentse azokat, akik a munkahelyéről ipari vagy tudományos titkokat próbáltak meg kijuttatni, de sosem jelentett ilyesmit.
"Sosem jelentettem, és sosem neveztem meg senkit, aki titkokat próbált volna ellopni, mert nem volt ilyen" – írta az Euronewsnak.
Magyarországi munkája alatt Karikó sohasem változtatott munkahelyet, sosem léptették előre, és nem járt külföldi konferenciákon sem. Megházasodott, szült egy lányt, őt nevelte. Sosem járt társaságba, a szabadidejében a doktori disszertációját írta, amit végül 1983-ban kapott meg a szegedi egyetemen.
"Kilátástalan volt a helyzetem" – mondta a kutató. "Mindig kutatni akartam, létrehozni valamit, ami meggyógyítja az embereket, de mindenhol üldöztek".
Végül Karikó a családjával együtt az Egyesült Államokba költözött 1985-ben.
Amerikában biokémiával foglalkozott Pennsylvaniában és Washingtonban, a posztdoktori program után a pennsylvaniai egyetemen kezdett oktatni, ahol 32 éve folyamatosan tanít. 2013 óta alelnöke a BioNTech-nek is, annak a cégnek, amely kifejlesztette a Pfizer és a Moderna új koronavírus elleni vakcináját.
Szakterülete a hírvivő RNS, amelynek segítségével nem csak védőoltásokat fejlesztenek, hanem sebeket gyógyítanak, csontokat építenek újjá, és daganatos betegségeket is gyógyítanak. Karikó munkáját számos díjjal ismerték el, és a Nobel-díj várományosai között is emlegetik. Teljesítményét elismerték Magyarországon is, abban az országban, amelyet 35 évvel ezelőtt elhagyott. A probléma mégis itt kezdődött.
Május 22-én bejelentették, hogy Karikót Szeged díszpolgárává avatják, ahol a XX. század hetvenes éveiben megkezdte egyetemi tanulmányait. Az ünnepség alkalmából Szegedre utazott, ahol találkozott egykori évfolyamtársaival is.
Magyarországi tartózkodása idején egy szélsőjobb portál, a kuruc.info közölt egy cikket Karikó beszervezéséről, melyben egy 2017-es könyvre hivatkoztak. Karikó gyorsan kiadott egy közleményt, amelyben elismerte, hogy beszervezték. Az írásban nemcsak azt cáfolta, hogy bárkiről jelentett volna, hanem azt is hangsúlyozta, hogy ez is az emigráció felé nyomta.
Karikó nem akart a kommunista Magyarországon töltött éveiről beszélni.
"Nem tervezem, hogy azokról az évekről beszéljek, amikor félelemben éltünk, amikor észrevettük, hogy valaki járt a lakásban mialatt dolgoztam, amikor abban a tudatban éltem, hogy a teljesítményemtől függetlenül mindig valaki másnak a könyörületétől függ az életem, hogy bármikor tönkretehetnek" - mondta az Euronewsnak. "36 éve folyamatosan kutatok, hogy embereket gyógyíthassak. Soha többé nem törhetnek meg, nem téríthetnek el a célomtól".
Hogy a szélsőjobbos, antiszemita portál miért döntött úgy, hogy a biokémikus ellen fordul, azt Karikó csak találgatni tudja. "Vagy politikai, vagy vakcinaellenes motivációik lehetnek. De őszintén szólva nem érdekel. Ártatlan vagyok, senkinek sem ártottam" - mondta. "Vannak emberek, akik sosem alkottak semmit, de örömüket lelik abban, hogy tönkretegyék azokat, akik valamit létrehoztak."