A világhírű biokémikus egyetemi éveiről mesélt Szegeden, ahol volt csoporttársaival egy ad hoc osztálytalálkozón nosztalgiáztak: még tisztán emlékeznek a terepgyakorlatokra, a rovartűk és az áramszünet esetére, és persze a rettegett vizsgákra is.
HIRDETÉSDíszpolgári címet kapott Karikó Katalin Szegeden, a kutatóbiológus itt kezdte egyetemi tanulmányait. A BioNTech cég alelnökének nevét már nem csak szakmai körökben ismerik, Karikó Katalinra az egész világ felfigyelt: a Pfizer és a BioNTech közösen fejlesztett mRNS-alapú vakcinája az ő szabadalma elvén készült.
A Pfizer vezérigazgatója idén bejelentette, más vírusokra is fejlesztenek mRNS-alapú vakcinát: Karikó Katalin szerint az ilyen a típusú technológiával készült oltóanyagok előbb-utóbb kiváltják majd azokat a vakcinákat is, amelyek már idejétmúltak, túl komplikáltak, túl lassan készülnek, vagy éppen olyan vírusok ellen is hatékony lehet, amelyek ellen még nincs is vakcina.
A COVID-járvány elleni küzdelemben a kutató már úgy érzi, megtette, amit tudott – jövő hónaptól visszatér korábbi projektjeihez, például a rák ellenes vakcina fejlesztéséhez.
„Azt hiszem, hogy jelenleg arról van szó, hogy az új variánsok tesztelését, illetve ha szükséges egy új vakcina készítését a kollégák már megoldják. Én pedig szeretnék koncentrálni arra, hogy olyan RNS-t készítsünk, amelyik terápiás fehérjét kódol, amely sebek gyógyulását, csontok forradását segíti, illetve olyanokat, amelyek a rák területén fogják segíteni a betegek gyógyulását.”
Egyetemi nosztalgia: a terepgyakorlatokra szó szerint emlékeznek
Karikó Katalin Amerikában él, a nyolcvanas években költözött ki, előtte a Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban doktorált. Ezekre az időkre pedig csoporttársaival együtt tisztán emlékszik.
„Az egyik terepgyakorlaton, a tanár úr nehezen bírta a terepjárást és minden időben megállt és fölvett egy növényt, csak hogy megálljunk és megmondja, hogy mi is ez a növény, mit tudjunk róla és egy harangvirágot is fölvett. Lihegett, mert annyira el volt fáradva, - ez volt az ürügy, hogy megálljunk - és azt mondta, hogy „kah, kampa, campanula. Ez volt a latin neve és azóta is mindig így mondtuk.”
A rovargyűjtő estékről is fennmaradt egy felejthetetlen anekdota: "Hungarocelbe bele volt szúrva mindenféle szúnyog, meg más rovarok. Mindent össze kellett szedni, ami a tételünkhöz tartozott. Utolsó este még mindenki próbálta befejzni a rovargyűjteményét, de az egyik csoporttársunk ágyára a rovartűk kiborultak. Az ágya tele volt tűkkel, amikor puff, jött egy nagy villámlás, és elment az áram, és tök sötét lett."
A rettegett szerves kémia
Az osztály öt éven át tanult együtt. Nagyon jó hangulatú, heterogén, kiegyensúlyozott társaság volt – így emlékeznek vissza a közös évekre. Volt rivalizálás, de "nem akarták megfojtani egymást".
Együtt jártak mindenhova, együtt készültek a vizsgákra is. Kinek a matematika, kinek a biokémia volt a nehezebb - Karikó Katalin a szerves kémiától félt a legjobban.
Karikó Katalin tömérdek szakmai elismerés után idén a Nobel-díjra is esélyes.