A finn jobboldal nyerészkedhet a helyzeten.
Tuomas Aslak Juuso, a 21 tagú finnországi számi (lapp) parlament elnöke nehéz napokat él: népe az Európai Unió egyetlen elismert őslakos népe, az asztalán pedig egy olyan jogszabály hever, ami a számik életére kedvezőtlen hatással bír. A finn kormányfő csak ígérget, elemzők szerint azért nem törődik a számi-kérdéssel, mert azzal veszélyezteti jövő évi megválasztását, amire így is kevés az esély. A finn kormánykoalíció egyik tagja, a Centrumpárt eközben a számik kárára növelné szavazóbázisát.
„Elkeserítő, hogy úgy tűnik, a finn kormány számára a számik emberi jogai fikarcnyit sem érnek" – mondta Tuomes Aslak Juuso az Euronewsnak. Juusóhoz képest más számik közel sem ilyen diplomatikusan kritizálják Finnország miniszterelnökét, szerintük ugyanis Sanna Marin nem tesz semmit a jogaik védelmében, ezzel pedig megszegte egykori ígéretét, sőt: a számik (azaz a lappok) azzal vádolják Marint, hogy jobban törődik más országokban élő emberek jogaival, mint a saját polgáraival.
A számikat konkrétan egy, a parlamentjükről szóló törvény dühíti, mely keretet adna annak, hogy a finn kormány miként dolgozzon velük, és törvényileg csorbítaná önrendelkezési jogukkal. Az elmúlt évek során az ENSZ számos alkalommal bírálta Finnországot a számikkal való bánásmód miatt, és felszólította a kormányt, hogy tegyen rendet a kérdésben.
Júniusban egy ENSZ-bizottság közölte: Finnország sérti a faji megkülönböztetésről szóló nemzetközi emberi jogi egyezményt, amikor a számik politikai joggyakorlása a kérdés. A számi parlamentről szóló törvény elméletileg rendbe hozná a tisztázatlan kérdéseket, de ezek jelen állapotukban – magas rangú tisztviselők és miniszterek szerint – komolyan árthatnak Finnország nemzetközi megítélésének.
Finnország jelenleg regnáló ötpárti koalíciós kormánya ígéretet tett arra, hogy átviszi a törvényt a parlamenten, az idő azonban egyre fogy: az új jogszabályt november 14-ig be kell nyújtani Helsinkiben, ám előtte a számi parlamentnek át kéne adni vizsgálatra és jóváhagyásra. Juuso hangsúlyozza: „Négy párt támogatja a számi parlamenti törvény módosítására vonatkozó javaslatokat, de a Centrumpárt szórakozik velünk."
Júniusban Sanna Marin Finnország északi részébe, pontosabban Inariba utazott a számi parlament épületében tartott ünnepi rendezvényre, ahol megígérte: a finn kormány számára a számi parlamenti törvény prioritást élvez. Leszögezte: fontos, hogy a jövőben megakadályozzák a jogsérelmeket, és tiszteletben tartsák a számik önrendelkezési jogát.
Juuso azonban azt mondta az Euronewsnak, hogy azóta mit sem hallottak Marinról és a jogszabályról, és hozzátette, hogy a miniszterelnök annak ellenére nem terjesztette a finn parlament elé a törvénytervezetet, hogy ezt a kormányában lévő összes párt egyhangú támogatása nélkül is megtehetné – még ha ez szokatlan is lenne a finn törvényhozásban.
A legfőbb akadály
A Centrumpárt a finn agrármúltban gyökerezik, az utóbbi években viszont visszaesett a támogatottsága. A párt által a „számi törvény” elé gördített akadályok igen érzékeny témát érintenek, ami nem más, mint a számi identitás.
A 2015-ös számi parlamenti választásokon Finnország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága úgy döntött, hogy mintegy száz, magát számiként azonosító személyt fel kell venni a választói névjegyzékbe, és így szavazásra jogosultnak kell lenniük az adott évi választásokon. Finnországban mintegy 10.700 számi él, egyharmaduk pedig még mindig Lappföld (eredeti nevén: Sápmi) Finnországhoz tartozó részén.
A számik nagy része szerint egyedül nekik kéne eldönteniük, hogy ki (vagy éppen ki nem) tartozik népükhöz, és hogy a finn államnak nem kéne beleszólnia ebbe a kérdésbe – ezt a nézőpontot pedig maga az ENSZ is támogatja.
Egyesek, akiknek a nevét a finn bíróság felvette a választói névjegyzékbe, korábban nem kötődtek erősen a számi identitáshoz és kultúrához, több tucat közülük _kemi számi_nak, vagy _inari számi_nak azonosította magát. A Centrumpárt eközben igencsak hiteltelen módon azt állítja, hogy olyan csoportok emberi jogaiért állnak ki ezzel, akik „kisebbség a kisebbségben”, és ezért akadályozzák a törvény megszavazását. Szerintük ugyanis ezzel mások jogait igazságtalanul korlátoznák.
A legtöbb számi a _kemi számi_kat pusztán _finn_eknek tekinti, mondván: a kemi számi nyelv több mint 200 éve kihalt, márpedig a nyelvhasználat az egyik legfőbb kritériuma annak, hogy ki lehet hivatalosan számi, és így bekerülhet-e a választói névjegyzékbe.
A számi nyelvhasználat, illetve a számiság fogalmát a három generációs szabály keretezi, mely kimondja, hogy a legtöbb ember a szüleitől vagy a nagyszüleitől tanulja a nyelvet és a kultúrát, és Finnország három élő számi nyelvének (inári, szkolt vagy északi) valamelyikét hallotta felnőve. A számi parlament által az új törvényhez tett engedmény ezt a fogalmat a negyedik generációra is kiterjesztené, de a kemi számiként azonosított emberek még így sem kerülnének a szavazójegyzékbe, pont a nyelv kihalása miatt.
Inka Musta, egy inári számi származású környezetvédelmi tanácsadó (aki folyamatosan ingázik a dél-finnországi Helsinki és Lappföld finn része között) azt mondta az Euronewsnak, hogy voltak olyan becslések, miszerint a számik már a következő parlamenti választásokon kisebbségbe kerülhetnek a saját parlamentünkben, „ami tulajdonképpen az egyetlen olyan szervezet, mely valóban képvisel minket. Ez az a hely, ahol megvédhetjük a nyelvünket, a kultúránkat és a megélhetésünket. Semmink sem marad, ha ezt is elveszítjük."
Musta elmondta: eddig elégedett volt az öt nő vezette finn kormánnyal, akik azt hajtogatták, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és az emberek közötti egyenlőséget, de mostanra megromlott a véleménye róluk. „Képmutató, ahogy Sanna Marin az emberi jogokról beszél Ukrajnával, Oroszországgal, esetleg a kínai ujgurokkal kapcsolatban, de közben nem érdekli, amikor a számik jogai kerülnek napirendre – mondja Musta. – Gyönyörű beszédeket mond a számi parlamentben, és sok mindent megígér, amit végül nem tart be. Megvan a cselekvéshez való hatalma, de nem cselekszik."
Az Euronews megkereste Sanna Marin hivatalát, de nem kapott érdemi választ az üggyel kapcsolatos kérdésekre, mindössze annyit írtak: a kormánypártok közötti tárgyalások folyamatban vannak.
Miért vall kudarcot Sanna Marin a számik jogaival kapcsolatban?
A válasz a következő évi finn választásokban keresendő. Finnországban áprilisban általános választások lesznek, ahol jelen állás szerint Marin és szociáldemokraták veszítenek, azaz Marin négy év után leköszönne a miniszterelnöki hivatalból. Amennyiben pártja a konzervatív Nemzeti Koalícióval lépne egyezségre, akkor pénzügyminiszternek sem lenne jó, márpedig ezt a pozíciót hagyományosan a második legnagyobb kormánypárt vezetője kapja. Azaz ő kaphatná 2023-ban.
Csakhogy: Marin túlságosan baloldali ahhoz, hogy a Nemzeti Koalíció számára elfogadható pénzügyminiszter legyen, másrészt nem arról lett híres, hogy a gazdasági kérdésekben milyen döntéseket hozott az utóbbi években.
A számi parlamentről szóló törvény támogatása jelenlegi centrumpárti koalíciós partnerei kívánsága ellenére rossz politika lehet, mivel a Centrumpárt már többször fenyegetőzött azzal, hogy bedönti a kormánykoalíciót, ha nem tudja érvényesíteni a saját akaratát.
Marin jelen pillanatban egyértelműen azt tartja szem előtt, hogy mi lehet a jövője Finnország legfiatalabb miniszterelnökeként. Nyár végén hatalmas botrányt keltett egy bulizós videóval, de ennek (jogosan) nem lett politikai következménye. A kormányban dolgozó munkatársai szerint viszont érzelmileg megviselte, hogy próbálták meghurcolni.
Egyelőre kevés bennfentes számol azzal, hogy Marin április után marad a belpolitikában, hacsak nem pártja meglepetésszerű győzelmet arat a választásokon. A Centrumpárt számiellenes politikája eközben a finn vidéki szavazatok megszerzéséről is szól. Szerintük nekik is egyenlő beleszólásuk kell legyen a számikhoz tartozó földek sorsába, és abba, hogy a számik milyen jogokkal rendelkezzenek, azaz hogyan éljék az életüket.
Annika Saarikko, a Centrumpárt vezetőjének szóvivője nem válaszolt az Euronewsnak a számi parlamentről szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésekre, és hogy pártja miért akadályozza a jogalkotást, de megjegyezte, hogy a párt képviselői október elején találkoztak Tuomas Aslak Juusóval, a számi parlament elnökével.
Az Euronews más centrumpárti képviselőktől sem kapott válaszokat az üggyel kapcsolatban. „Ha politikus vagy, a számi szavazatokkal nem jutsz be a parlamentbe – jegyezte meg ironikusan Inka Musta. – De ha a számik jogai ellen vagy, akkor megvan esélyed."