Az Európai Unión belül is okozhat feszültséget az amerikai elnök javaslata a globális vállalati minimumadóról.
HIRDETÉSJoe Biden amerikai elnök javaslata a globális vállalati adó bevezetéséről nem csak az adóparadicsomokat hozza nehéz helyzetbe, de az Európai Unión belül is gondot okozhat. A jelenlegi rendszer lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy a megtermelt profitjukat egy olyan országban könyveljék el, ahol az ezt terhelő adó szintje nagyon alacsony, vagy egyáltalán nem létezik.
— A cégek többé nem rejthetnék el jövedelmüket olyan helyeken, mint a Kajmán-szigetek, vagy Bermuda, és más adóparadicsomok, és megakadályozná a munkahelyek kiszervezése és eszközállomány áthelyezése miatti levonásokat, mert ha a munkahelyeket offshore cégekbe szervezik, akkor nem kell adót fizetniük – mondta Joe Biden amerikai elnök.
Az amerikai nagyvállalatok nem meglepő módon, azonnal bírálták a javaslatot. Leginkább a technológiai cégek méltatlankodtak, ugyanis ezek a cégek szinte tankönyvi példái a jelenleg fennálló adóelkerülési rendszernek. A Nemzetközi Valutaalap viszont örömmel fogadta a javaslatot.
— Támogatjuk a globális minimum vállalati adót – mondta az IMF fő közgazdásza, Gita Gopinath.
És mellé állt az Európai Parlament is.
— Örülök Biden bejelentésének – mondta Kira Marie Peter-Hansen, dán zöldpárti EP-képviselő.
Az amerikai elnök javaslata ugyanakkor az Európai Unió tagállamait is megoszthatja. A magas adósávval dolgozó országok, mint Németország, Franciaország és Olaszország az első pillanattól kezdve támogatják az ötletet, de mi van azokkal az országokkal, amelyek az alacsony vállalati adójuk miatt voltak kívánatosak a nemzetközi vállalatok számára?
— Ha emiatt kereskedelmi háború robbanna ki, akkor biztos, hogy az Egyesült Államok az olyan uniós országokból érkező exportot fogja megtámadni, amely tagállamok ellenezték a javaslatot. Vagyis az ír és holland export láthatja kárát az ellenkezésnek – mondta a német Marshall Fund elemzője, Jacob Kirkegaard.
Az alacsony vállalati adóval dolgozó országok első reakcióikban óvatos hajlandóságot mutattak az együttműködésre, a tárgyalások azonban várhatóan nehézkesek lesznek.
— Írországra és Hollandiára nyomást kell gyakorolni, hogy együttműködjön. Biztos vagyok benne, hogy Írország esetében azzal próbálkoznak majd, hogy ha nem tartja be a javaslatban foglaltakat, akkor nem állnak mellé Észak-Írországgal kapcsolatosan, vagy nem adnak támogatást a brexit károk enyhítésére. És Hollandia esetében is vannak olyan pontok, amelyek érzékenyek lehetnek – mondta a német Marshall Fund elemzője, Jacob Kirkegaard.
És bár Írország és Hollandia versenyhátrányba kerülne jelenlegi privilegizált helyzetéhez képest, de a magasabb adósávval több adó folyna be közös kasszába.