NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

USA: Biden feladata lesz a feszültség csökkentése

USA: Biden feladata lesz a feszültség csökkentése
Szerzői jogok Manuel Balce Ceneta/AP
Szerzői jogok Manuel Balce Ceneta/AP
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az új amerikai elnök egy megosztott társadalmat örököl Donald Trumptól. De a szakértők szerint alkalmas lehet a feladatra.

HIRDETÉS

Két hét múlva vége a Trump-korszaknak. Az elnök egy olyan nemzetet hagy hátra, amelyben mélyebb a megosztottság, nőtt a faji feszültség és a gazdasági egyenlőtlenség. De mi a helyzet a gyűlölettel, amit Trump elültetett. Ez megmarad?

Stefan Grobe a francia liberális EP-képviselőt, Nathalie Loiseau-t kérdezte:

- Ön jól ismeri Amerikát. Mit gondolt és mit érzett, amikor látta a Capitolium ostromát?

"Fel voltam háborodva. Öt évig éltem Washingtonban és soha nem gondoltam volna, hogy ilyesmi megtörténhet. De nem voltam meglepve. Hiszen Donald Trump már korábban megmondta, hogy valami történni fog január hatodikán. Tudjuk, mennyire cinikus, mennyire szereti a káoszt és itt az eredmény."

- Az amerikai demokrácia bástyái épp, hogy kitartottak. De ne feledjük el, hogy Trumpnak milliószámra vannak követői és a Kongresszusban is támogatják néhányan. Mi lesz ezzel az energiával, ha elhagyja a hivatalát?

"Valóban megosztott a társadalom, ami Joe Bidenre marad. Attól tartok, ez még nem a történet vége. Még van 13 nap a Biden-elnökségig. Lesznek még tüntetések. Négy halálos áldozat az rengeteg. Azt gyanítom, hogy az erőszaknak nem lesz vége hamar."

- Említette Joe Bident, az ő feladata lesz a nemzet sebeinek a begyógyítása. Mit tehet?

"Szerintem ő a megfelelő ember a feladatra. Van tapasztalata, mérsékelt, vagyis nem szítja majd a feszültséget, hanem megpróbálja majd hűteni a kedélyeket. Hiszen mindez különleges körülmények között történik, a járvány alatt, a gazdasági válság alatt. Vagyis sok dolga lesz. Talán több dolga lesz a belpolitikában, mint külföldön, azt gondolom."

- Ön szerint mit tanulhatnak a történtekből az európai demokráciák? Mi is elérhetjük a megosztottság és a gyűlölet ezen fokát?

"Már elértük ezt az elmúlt évszázadban. 1934-ben, a Francia Nemzetgyűlésben kitört zavargás hasonlított a mostani washingtoni erőszakra. Tudatában kell lennünk annak, hogy a demokrácia nem magától értetődő, hanem harcolni kell érte. A populizmus pedig nem egy szórakoztató történet, hanem egy olyan dolog, ami ellen küzdeni kell."

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Enyhülést vár Bidentől Brüsszel a kereskedelemben

Letiltotta a Facebook és a Twitter Trump számára, hogy hozzáférjen profiljához

State of the Union: középpontban az EU klímapolitikája