Világszerte több mint 30 vállalat és tudományos intézmény próbálkozik különböző megközelítésekkel, hogy megtalálja a varázsszert a COVID-19 ellen.
Ez az a vírus, amit az egész világ megpróbál legyőzni. A SARS-koronavírus 2 okozza a COVID-19 légúti megbetegedést, amely a második világháború óta eddig a legnagyobb válságot okozta a világon. A vakcina megoldás lehet a járvány leküzdésére.
"10-15 év egy vakcina kifejlesztése, az eboláé 5 éven belül megvolt. Ezt fel tudjuk gyorsítani" - állítja Seth Berkley, a Gavi Vakcinaszövetség vezérigazgatója.
"12 hónap alatt juthatunk el a kifejlesztésig, és addig, amíg sikerül engedélyeztetni a vakcinát. Ez rekordidő" - vélekedik Stephen Hahn, az amerikai élelmiszer-és gyógyszerhatóság biztosa.
Kétségbeesetten nagy szükség van egy vakcinára. Jennifer Haller az első ember a világon, akin tesztelik a kísérleti Covid-19-oltóanyagot itt, ebben a seattle-i kutatóintézetben. Önkéntesek egy csoportja jelentkezett arra, hogy rajtuk tesztelhetik a vakcinát, már a járvány kezdete után néhány héttel.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint több mint 40 potenciális vakcina létezik. Mintegy 100-at fejlesztenek, de csak néhány tart a klinikai tesztelés fázisánál.
A Johns Hopkins Egyetem interaktív térképéért ide kattintson! Naprakészen mutatja be az egyes országok koronavírusra vonatkozó adatait.
A Covid-19 megtámadásának egyik leginnovatívabb módja, amikor a vakcina manipulálja a vírus ribonukleinsav néven ismert részét.
"A koronavírusnak van egy olyan molekulája, amit ribonukleinsavnak hívnak, ez hordozza az összes genetikai információt" - magyarázza Marie-Paule Kieny, az INSERM Francia Nemzeti Közegészségügyi- és Orvosi Kutatóközpont kutatási igazgatója. "Ezt a laboratóriumban lehet szintetizálni, ezért ezt használják az első vakcinában, amelyet már klinikaliag is tesztelnek. Más oltóanyagok a vírus DNS-én alapszanak, vagy más vírusokon, amelyeket legyengítenek, és amelyekbe integrálni lehet a covid-vírus genetikai információját."
Világszerte több mint 30 vállalat és tudományos intézmény próbálkozik különböző megközelítésekkel, hogy megtalálja a varázsszert a COVID-19 ellen.
A német CureVac az úgynevezett hírvivő RNS -t használja egy vakcinában, amelynek már júniusban elkezdhetik a klinikai tesztjeit.
"Arra használuk a hírvivő RNS-t, hogy utasítsa a testet: állítsa elő a saját védőanyagát. Szóval csupán információt adunk a testnek" - magyarázza Thorsten Schüller, a CureVac szóvivője. "Ez egy teljesen új megközelítés az orvoslásban."
A CureVac akkor került az újságok címlapjaira, amikor kiderült: az amerikai elnök egymilliárd dollárt ajánlott a vállalatnak, hogy kizárólag az Egyesült Államok számára biztosítsa a vakcinát. Megkérdeztük, hogyan történt mindez.
“Nem kaptunk semmilyen ajánlatot vagy pénzt a Fehér Háztól, vagy bármilyen más amerikai intézménytől arra, hogy saját maguk számára lefoglaljanak nagy mennyiségű vakcinát" - állítja a cég szóvivője. "A célunk az, hogy a világon mindenki számára fejlesszünk oltóanyagot. Végsősoron az egészségügyi poliktusoknak kell dönteniük arról, hogy hogyan osztanak el egy ilyen vakcinát.”
Az Európai Bizottság elnöke 80 millió eurót ajánlott fel a CureVacnak a kutatásaik finanszírozására.
Amíg a világ a vakcinára vár, betegek millióinak van szüksége kezelésre. A kutatók és orvosok már elkezdték kezelni a koronavírus-fertőzötteket már létező gyógyszerekkel, néha ellentmondásos megítélésű kombinációban, de eddig úgy tűnik: nincs orvosság.
A franciaországi Marseille-ben a koronavírus-fertőzöttek sorbaállnak az egyetemi kórház intézete előtt, ami felajánlotta, hogy teszteli és kezeli őket.
Amiatt ekkora az érdeklődés, mert a marseille-i fertőző osztály vezetője, a mikrobiológus Didier Raoult szerint egy olcsó, és könnyen előállítható maláriagyógyszer képes meggyógyítani a Covid-19-et.
A hidroxi-klorokin alapú gyógyszereket kis számú betegen alkalmazva Raoult kecsegtető eredményeket ért el. A tudományos közösség azonban szkeptikus:
"Tudom, sokan beszélnek róla világszerte, hogy bizonyos kutatók azt állítják, hogy ez a gyógyszer hatásos, és hogy meg fogja menteni a világot. Sajnos azonban egyelőre nagyon sovány a bizonyíték arra, hogy ez a hidroxi-klorokin alapú gyógyszer hatásos lenne” - állítja magyarázza Marie-Paule Kieny, az INSERM Francia Nemzeti Közegészségügyi- és Orvosi Kutatóközpont kutatási igazgatója.
A franciaországi Lyonban is tesztelik a hidrox-klorokin hatásosságát. Európa-szerte hatezer fertőzöttön akarják tesztelni a készítményt.
Olaszországban, a milánói San Raffaele kórházban ugyanazt a gyógyszerkoktélt adják a koronavírusos betegeknek, mint amit Raoult professzor Marseille-ben alkalmaz.
Monica Pinna, euronews:
“Miként döntenek erről a terápiáról? Van-e elfogadott protokoll?”
**Fabio Ciceri, a San Raffaele Kórház tudományos igazgatóhelyettese: **
"Nincs, habár az Olasz Gyógyszerhatóság arra utasított bennünket, hogy meggondoltan használjuk a gyógyszereket.”
Monica Pinna, euronews:
“Minden kórház maga választhatja meg a kezeléseket?”
**Fabio Ciceri, a San Raffaele Kórház tudományos igazgatóhelyettese: **
"Igen, habár a gyógyszerek, amelyeket használunk, már létező készítmények.”
Vajon el lehetett volna kerülni ezt a járványt? Bill Gates erről beszélt 2015-ben.
"Ha valami megöl több mint tízmillió embert a következő évtizedekben, az valószínűleg egy vírus lesz, nem pedig egy háború. Nem rakéták, hanem mikrobák. És az egyik oka ennek az lesz, hogy hatalmas összeget invesztáltunk a nukleáris elrettentésbe, míg nagyon keveset abba, hogyan állítsunk meg egy járványt. Nem állunk készen a következőre.”
A milliárdos és filantróp Bill Gates figyelmeztette az emberiséget, hogy hasonló közeleg, mint a két korábbi koronavírus-járvány, a SARS 2003-ban és a MERS 2012-ben. Miért nem hallgatott rá a világ? Egy holland epidemológus a rendszert hibáztatja, amely inkább a kereskedelmi lehetőségekre koncentrál az emberek egészségügyi szükségletei helyett:
"Az ember azt gondolná, hogy felkészültek" - mondja Stuart Blume, az Amszterdami Egyetem tudományos és technológiai tanulmányok professzora. "Minden ország készített különböző járványügyi forgatókönyveket az elmúlt 10 évben. Mégis teljes a káosz, hogy most mit kéne tenni.”
Ildefonso Hernández-Aguado, az Alicantei Egyetem professzora hozzáteszi: “Korábban rendszeres gyakorlatok voltak, hogy a hasonló eseményekre felkészüljünk. Ennek vége lett a válság utáni évek megszorításai alatt. Az olyan ágazatokon spóroltak, amelyeket nem tartottak életbevágóan fontosnak. Ami történik, azt előre lehetett látni, de a politika és a döntéshozók épp az ellenkező irányba haladtak.”
Ma minden egyes élet, amit megmentenek a vírustól, okot ad az ünneplésre. Ha megtalálják ellene a vakcinát és a gyógymódot, még ez a rendkívüli járvány is a történelem lapjaira kerül, és remélhetőleg a világ levonja belőle a tanulságokat is.