Nehéz eligazodni a hírek és álhírek tengerében. Az információhamisítás a demokratikus berendezkedést fenyegeti. Az EU megoldásokat keres.
HIRDETÉSÁlhírek, álhíreket közlő média. Donald Trump könnyen ráragasztja az őt bíráló amerikai újságokra, hogy hamis információkat híresztelnek - róla.
Koholmányok terjesztéséről egykori vetélytársa, Hillary Clinton is mesélhetne. Őt állítólag a Kreml igyekezett befeketíteni. De hasonlóról panaszkodott Emmanuel Macron stábja, szerintük a francia politikus kampányát külföldi hakkerek vették célba.
Beth Hewitt, a Salfordi Egyetem média szakértője:
"Nem hiszem, hogy valaha is meg tudjuk fékezni a hamis hírek terjedését. Inkább meg kell tanítanunk az embereket arra, hogy felismerjék és tudják, hogyan juthatnak megbízható információkhoz" - vélekedik Beth Hewitt, a Salfordi Egyetem média szakértője.
Brüsszelben több mint száz szakértő vitázott arról, hogy lehet gátat szabni az álhíreknek és a félretájékoztatásnak. Ajánlásaikat az Európai Bizottság befogja építeni készülő digitális stratégiájába.
Marija Gabriel, a digitális társdalomért felelős biztos szerint újdonság, hogy a hírek milyen gyorsan terjednek, és milyen sok emberhez jutnak el. Ennek poltikai és társadalmi következményei vannak. "Az álhírek demokratikus értékeinket fenyegethetik. Ezért kell sokakat bevonva megoldásokat találni" - mondta.
A technológiai fejlődés radikális változást hozott. Az utca embere nehezen igazodik el a hírözönben.
A nyilatkozó fiatal lány szerint mindenki számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy azt mondjon és írjon, amit csak akar.
"Felelős polgárként tennünk kell valamit és felelősen kell cselekednünk" - vélekedett egy másik megszólaló
"Szerintem az embereknek egyszerűen nem szabad megbízniuk a közösségi médiában. Hagyományos újságot kell olvasniuk" - mondja ez a férfi.
De kétséges, hogy megfogadják a tanácsát.