A balti ország orosz katonai beavatkozástól tart
A szorosabb katonai és védelmi együttműködés lesz a célja az észt elnökségnek, amely július elsején vette át a tagállamokból álló tanács vezetését.
HIRDETÉSÉsztország orosz beavatkozástól tart és nagyobb szövetségesi katonai jelenlétet szeretne a Baltikumban.
Erről is beszélt Juri Ratas kormányfő az Európai Parlamentben.
- A 21. században nem nyugodhatunk bele egyetlen európai állammal szemben mutatott agresszióba sem, illetve területe egyes részeinek törvénytelen elfoglalásba és bekebelezésébe sem. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a jövőben Ukrajna elnöke ugyanabban a szerepben áll majd önök előtt,mint most én – mondta a miniszterelnök.
Moszkva szeptemberben 100 ezer résztvevővel tervez hadgyakorlatot a balti országok szomszédságában.
De nem mindenki ért egyet az észt megközelítéssel, és úgy vélekedik, hogy az unió keleti szomszédjainak problémáit nem az EU-nak kell megoldania.
- El kell érnünk, hogy az unión kívüli szomszédjainkban stabilizálódjon a helyzet. Szerintem az erősebb katonai unió és a keleti szomszédainkra helyezett nagyobb nyomás nem segít ebben a stabilizációban – mondta Gabriele Zimmer német szélsőbaloldali EP-képviselő.
A közös védelmi együtműködés megerősödése azért is várható, mert Nagy-Britannia, amely eddig vonakodott ettől, kilépni készül az EU-ból.