Egyre kevesebb menekült érkezik Európába, és más témák Brüsszelből és Strasbourgból.
Még júliusban döntöttek úgy a NATO vezetői, hogy több ezer katonát vezényelnek Lengyelországba és a balti államokba, hogy megerősítsék a 28 tagországot tömörítő szövetség Oroszországgal közös határát. Száz nappal a varsói csúcstalálkozójuk után Brüsszelben értékelik az elmúlt időszakot, és megtervezik a következő lépéseket. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt mondta, hogy a négy négy zászlóalj vezényléséért felelős országok, vagyis az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, valamint Kanada és Németország 2017 elejére dolgozzák ki terveiket.
A menekültdráma tovább folytatódik Európában. Miközben Magyarország kerítést épített, hogy megakadályozza a menekültek és migránsok belépését, az EU képviselői boldogok, mert nagyot zuhant a Görögországba belépő menedékkérők aránya.
De azt elismerik, hogy a helyzet nem stabil. Ezért az EU migrációért felelős biztosa azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg az ideiglenes határellenőrzés időtartamát a schengeni határokon belül.
Lengyelországot és Magyarországot rendszeresen kritizálja az EU a törvények be nem tartása, a jogállamiság sérülése miatt. Az európai parlamenti képviselők elfogadtak egy határozatot, hogy az Európai Bizottság tegyen többet.
A nap későbbi részében az EU gazdasági biztosa benyújtja a társasági adóról szóló új javaslatát. Egymás után derülnek ki, hogy az Apple-hoz hasonló nagy multinacionális cégek hogyan mozgatták a profitjukat országokon át, az Európai Bizottság egy nagyobb szabálycsomaggal próbálja megállítani ezt a gyakorlatot. A javaslat ígéretes, de érinti a tagállamok szuverenitását, amelyre a kormányok nagyon érzékenyek.