Több mint egy évvel a LuxLeaks-ügy kirobbanása után az Európai Bizottsága vizsgálatot indított Luxemburg, Hollandia, Írország és Belgium ellen.
HIRDETÉSTöbb mint egy évvel a LuxLeaks-ügy kirobbanása után az Európai Bizottsága vizsgálatot indított Luxemburg, Hollandia, Írország és Belgium ellen.
A LuxLeaks-ügy a Luxemburg és az ott bejegyzett multinacionális vállalatok közötti, vitatott adómegállapodásokra derített fényt.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos nyilatkozott az Euronews-nak:
Efi Koutsakosta, Euronews: – Miért döntött úgy, hogy vizsgálatot indítanak? Ezt a helyzetet mindenki évek óta ismeri.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos: – Igen, de úgy vélem, a dolgok drámaian megváltoztak. Dánia 2012 tavaszán volt az EU soros elnöke. Akkor pénzügyminiszter voltam, így elnököltem a gazdasági tanácsban. Adójavaslatokat is kellett tennünk. Egyáltalán nem tudtunk előrelépni ez ügyben. Teljesen holtpontra jutottunk. Aztán megváltoztak a dolgok, és azt hiszem, hogy ez a Luxleak-ügyön dolgozó újságíróknak köszönhető, a tényfeltáróknak és persze az európai polgároknak, akik úgy gondolták, hogy ennek utána kell nézni.
Euronews: – Van itt valami zavaró. Láttuk, hogy ezek az ügyek, ezek a felismerések meglehetősen sokkolóak voltak az embereknek, az európai polgároknak, akik adót fizetnek, néha az akár a jövedelmük 50 százalékát is eléri. És láttuk, hogy a tagállamokkal kötött kedvező ügyletek nem törvénytelenek. Igaz ez?
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos: – Ez a nemzeti adószabályozás és az állami támogatás elleni közös szabályok közötti kölcsönhatás. Ennek a két dolognak együtt kell járnia. Mivel egy ország nem vezethet be úgy adószabályozást, hogy olyan előnyhöz juttat egy vállalatot, amelyből más vállalatok nem részesülnek. Ez az a kölcsönhatás, amelyről azt mondjuk, hogy ha szelektív előnyben részesítettek egy társaságot, akkor azt abba kell hagyni. Ez illegális. Meg kell velük fizettetni azokat az adókat, amelyeket eddig nem fizettek meg.
Euronews: – Igen, de azt láttuk, hogy a tagállamok nem igyekeznek beszedni ezt a pénzt.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos: – Igen, fellebbeztek döntésünk ellen Hollandiában és Luxemburgban is. Ha nézetkülönbség van, akkor a Bíróságnak kell kimondania a végső ítéletet. Természetesen mindent megtettünk, hogy szilárdan képviseljük az ügyet, tényekre és bizonyítékokra alapozva. A bizonyítékok interpretálásáról is szó van, és reményeink szerint a bíróság elfogadja majd ezt.
Euronews: – Mindig kettőn áll a vásár. Belgium például nyíltan hívta a multinacionális cégeket, mondván, hogy egyedülálló az adórendszere. Fontolgatják azt, hogy intézkedéseket hozzanak egyes tagállamok ellen, büntetésekkel vagy szankciókkal?
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos: – Ami az állami segítséget illeti, nem alkalmazunk büntetést vagy bírságot. Ez inkább a szégyenkezésről és a kellemetlenségről szól, mert nem igazán szép egy tagállamtól, amely kedvezményt adott valakinek, azt mondani, hogy vissza kell azt vennie.
Euronews: – Amint említette, Dánia pénzügyminisztere volt. Hogyan érezné magát, ha egyike lenne azoknak a minisztereknek, akiknek kezelniük kell ezt a helyzetet?
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos: – Nagyon zavarban lennék. Nemcsak az adófizetőkkel szemben, hanem mindazon cégekkel szemben is, amelyek befizették az adójukat. Ha egy társaság befizeti az adóit, egy másik pedig csak nagyon keveset fizet, vagy semennyit – miközben egymás mellett versengenek ugyanazokért az ügyfelekért, megpróbálva vonzó árakat kínálni, minőséget és jó szolgáltatásokat – tehát, ha az egyik cég alig fizet adót, akkor természetesen óriási előnyre tesz szert azzal szemben, amelyik fizet adót. Ez pedig nem igazságos.
Euronews: – Gondolja, hogy egységes uniós adóalapra lenne szükség, közös szabályokra minden tagállamban, hogy felülvizsgálják ezeket az eseteket?
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos: – Jó ötletnek tartanám, ha sokkal nagyobb lenne az átláthatóság. Minden országról készülne jelentés természetesen figyelembe véve a bizalmasságot és a versenyt – ez az egyik dolog. A másik az, hogy legyen egy adóalap: egyrészt azért, hogy ugyanazt az adót fizessék, és elkerüljék a problémák egy részét. Másrészt azért, hogy a kisebb cégek, amelyek csak 2, 3 vagy 4 tagállamban működnek, sok pénzt megspórolhassanak az auditorokon és adótanácsadókon. Most meglehetősen jól informáltnak kell lenniük, ha biztosak akarnak lenni abban, hogy jól végzik a dolgukat. Ez sokkal egyszerűbbé tenné a dolgokat.