Liberland egy magát önkényesen függetlennek nyilvánító kis ország a Balkán szívében. Az alapítók szerint modern-kori utópia, mások szerint csak újabb nyűg Európa nyakán.
Prágában Vit Jedlicka az utolsó előkészületeket végzi. Úticélja a Liberlandi Szabad Köztársaság.
Jedlicka a közelmúltban jelentette be, hogy államot alapít Horvátország és Szerbia határán, bár azt is elmondta, hogy az állam létrehozása mögött több évnyi munka áll. Liberlandban kevés lesz a szabály, sok a szabadság, És Jedlicka lesz az elnök.
- Van egy hivatalos okiratunk, amelyben kinyilvánítjuk, hogy önálló állam vagyunk. meg lehet találni az interneten, az eredeti is itt van valahol – mondja az önjelölt elnök. – Ezt használtuk akkor, amikor létrehoztuk a Paypal-számlánkat. Azt is elmondtuk, hogy van egy civil szervezet Csehországban, amelyet körülbelül öt éve hoztunk létre, és a fő célja az volt, hogy terjesszük a szabadságot a világban.
Egy állam, amelynek központi szervező ereje a szabadság, ahol az adófizetés önkéntes, és az államapparátus a lehető legkisebb. Ez a célja a harmincegy éves cseh politikusnak. És meg is találta neki a helyet.
Liberland a Duna mentén helyezkedik el a senki földjén Szerbia és Horvátország között. A balkáni háború vége óta egyik ország sem ismerte el, hogy ez a terület az övé lenne.
Az Euronews stábja potenciális állampolgárokkal és befektetőkkel együtt utazott Liberlandbe az önjelölt államfő által alapított légitársaság, az AirLiberland charterjáratán.
A gép nem Liberlandben, hanem a horvátországi Osijekben száll le. Innen indulunk tovább Szerbiába, a Duna-partra.
A hajón új állampolgárok vannak, illetve úgynevezett nagykövetek. Meg a liberlandi Vöröskereszt.
De lehet-e Liberlandből valódi pénzügyi paradicsom, vagy az egész csak egy kudarcra kárhoztatott politikai trükk? Becslések szerint négyszáz hasonló önjelölt mikro-állam van a világon.
Pierre-Louis Boitel francia üzletember szerint Liberland nem mikroállam.
- A mikroállamok nagy része mindössze néhány emberből áll, gyakran csak egy emberről van szó, illetve egy rendkívül apró területről, egy házról vagy kertről – érvel a francia vállalkozó. – Vannak más mikroállamok, amelyek azzal a fikcióval élnek, hogy az űrben vagy más bolygón van területük. De Liberland 700 hektár, ez Monaco területének háromszorosa. Teljesen lehetséges ott letelepedni, infrastruktúrát, épületeket kiépíteni, ott vállalkozásokat bejegyezni, szolgáltatást odatelepíteni meg még egy csomó mindent.
De egy ország felépítéséhez először le kell ott telepedni. Ami nem egyszerű, mert a Duna két oldalán bizonyos területek hovatartozás évtizedek óta vitatott Horvátország és Szerbia között. Jedlicka ennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy amit tesz, az törvényes, és Liberland gazdagságot hoz a régiónak.
- A nemzetközi jog szerint ahhoz, hogy valamit államnak lehessen minősíteni, gyakorlatilag csak terület kell, és mi éppen oda tartunk. Teljesen törvényes elfoglalni egy területet, amely senki másnak nem kell, és a korábbi Gornja Sigával Szerbia és Horvátország között pont ez volt a helyzet: egyik ország sem formált rá jogot az elmúlt huszonnégy évben.
De az elmúlt hetekben egyre több a horvát rendőr a Dunán és a horvát oldalon. A szerb hajóskapitánynak meg kell fordítania a hajót, Jedlicka és követői nem jutnak ennél közelebb Liberlandhez.
Jedlickát ez nem kedvetleníti el, azt állítja, diplomáciai csatornákon keresztül kapcsolatban áll a horvát kormánnyal.
Az alapító atyák igyekeznek meggyőzni a médiát arról, hogy Liberland legitim és reális sikerrel kecsegtető próbálkozás egy modern utópia megteremtésére.
- Én teljes komolysággal azt gondolom, hogy ezt a folyamatot semmi nem állíthatja meg – mondja Jedlicka.
- Miért?
- Mert itt van ez a negyven, ötven, háromszázezer ember, akik létre akarnak hozni egy országot. És van egyfajta közös hitvallásunk, hogy mindannyian, akik állampolgárságot kértek, vagy legalábbis a legtöbben hiszünk abban, hogy minimális államra van szükség, aminek csak néhány dologgal kell fogllkoznia. Most bajaink vannak a horvát rendőrökkel, de ez az egyetlen akadálya annak, hogy megalapítsuk ezt az országot. Amint beengednek minket, meg is tesszük.
Csakhogy az euronews azt is látta, mi történik a liberlandi telepesekkel, ha be akarnak lépni az országukba. Elfogják és letartóztatják őket.
Bár kezdetben a horvátok nem vették komolyan Liberlandet, később hivatalosan kijelentették, hogy a kérdéses terület nem a senki földje. A horvát rendőrség addig járőrözik majd a térségben, amíg nem születik egyezség Szerbiával a vitatott területekről.
Akiket letartóztattak, a Liberlandi Telepesek Egyesületéhez tartoztak, amelynek a vezetője Niklas Nikolajsen. A svájci IT-vállalkozó és bitcoin-kereskedő szerint a horvátoknak nincs joguk így fellépni. Azt mondja, Liberland sikerre van kárhoztatva, mert van rá elég pénz és ember – de kockázat nélkül nincs befektetés.
- A Liberlandi Telepesek Egyesületét a Liberland Settlement Corporation-ön keresztül finanszírozzuk, amely részvényes Liberlandben, vagyis ha az ember befektet a cégbe, azzal ingatlant szerez Liberlanden -magyarázza Nikolajsen. – Ha a projekt sikeres lesz, akkor ez nagyon, nagyon jó befektetés lesz. Ugyanakkor ez egy magas kockázatú történet, szóval bárkinek, aki pénzzel beszáll, tudnia kell, hogy semmilyen garancia nincs arra, hogy tényleg sikerül kivívnunk a szuverenitást Liberlandnek.
- Mi nem csak egy adóparadicsomot akarunk, de adóparadicsomot is akarunk – fűzi hozzá Jedlicka. – Méghozzá azért, mert annyi adópokol van világban manapság. Az emberek a keresetük több mint hatvan-hetven százalékát adják oda az államnak. Szerintünk nagyob versenyre van szükség, mint az olyan államokban, mint Hong Kong, Lichtenstein, Monaco, hogy a világ szabadabb és virágzóbb hely legyen.
Jedlicka állampolgárságot oszt a hajón, aminek egyetlen feltétele, hogy valaki ne legyen se kommunista, se náci, és ne legyen priusza. Persze az is segít, ha valaki hozzá tud járulni a terv sikeréhez.
Jedlicka szerint már harmincezer polgáruk van.
Van még alkotmányuk, zászlójuk és himnuszuk is.
Már csak egy terület kéne.
