NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

News+: Merkel az új bizottságot tesztelte Brüsszelben

News+: Merkel az új bizottságot tesztelte Brüsszelben
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egyelőre nincs napirenden egy újabb görög hitelcsomag – közölte Angela Merkel Brüsszelben. A német kancellár az Európai Bizottság tagjaival

HIRDETÉS

Egyelőre nincs napirenden egy újabb görög hitelcsomag – közölte Angela Merkel Brüsszelben.

A német kancellár az Európai Bizottság tagjaival találkozott.

A görög ügyről azt mondta, előbb a mostani segélyprogramot kell lezárni, csak ezután lehet továbblépni.

- Most arról van szó, hogy az eurócsoportban elfogadott egyezséget átültessük a gyakorlatba. A három intézmény, vagyis a trojka értékeli majd ezt és úgy gondolom, sokat kell majd dolgozni az előrelépés érdekében – mondta Angela Merkel.

Merkel újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök pedig cáfolta, hogy ellentét lenne közte és a német vezető között.

- Csodálom néhány német újságíró makacsságát. Ők egyfolytában a kancellár és a bizottsági elnök súlyos konfliktusáról beszélnek. Nekem ez nem tűnt fel – mondta a Jean-Claude Jucker bizottsági elnök.

A Merkel-vizit hátteréről az Euronews riportere, Rudolf Herbert a Carnegie Europe Intézet vezetőjét, Jan Techau-t kérdezte.

Rudolf Herbert, Euronews: – Mi aggasztja a leginkább Angela Merkelt?

Jan Techau, a Carnegie Europe igazgatója: – A legfonotsabb kérdés különféle formában mindig az euró ügye lesz. A felszínen vita van arról, hogy mennyire kell szigorúan venni a tagállamok költségvetési hiányát és a segítségre szoruló országok ügyét. És van egy másik kérdés, amelyről most tárgyalnak: az, hogy hogyan osszák meg a hatalmat a tagállamok és az Európai Bizottság között. A bizottság alól kicsúszott a talaj az elmúlt években a válság alatt. Jean-Claude Juncker pedig szeretné növelni némileg a bizottság befolyását. Ez nem tetszik a kancellárnak.

Euronews: – Mekkora a különbség Berlin és Brüsszel között a Stabilitási Paktum ügyében?

Jan Techau, a Carnegie Europe igazgatója: – Nem titok, hogy Juncker véleménye enyhébb. Ő azzal érvel, hogy a tagállamok bizalmatlanok az uniós intézményekkel szemben, Szerinte ezért hangnemet kell váltani és barátságosabban kell fellépni. Angela Merkel viszont úgy értelmezi ezt, hogy az uniónak engedményeket kell tennie ezen országok irányába a költségvetést illetően. Én nem gondolom, hogy alapvető különbség lenne közöttük az európai ügyekben. A kérdés inkább az, hogyan tehetjük mozgékonyabbá az eurót és hogyan rendezhetjük az eurózóna helyzetét. Itt vannak nézetkülönbségek.

Euronews: – Németország 65 milliárd euróval járul hozzá a görög segélyprogramokhoz. Athénban közben sokan Németországot teszik felelőssé a válságért.

Jan Techau, a Carnegie Europe igazgatója: – Görögország több kísérletet tett arra, hogy az eurócsoportot rávegye egy enyhébb politikára, de ezek elbuktak. Ennek következtében újabb hitelprogram következhet. Hamarosan, legkésőbb a nyáron kiderül majd, hogy Görögországnak ismét pénzre van szüksége. A kormány azonban nem engedheti meg magának, hogy ismét Brüsszelben könyörögjön. Görögországban így látták az elmúlt hetek történéseit. Ugyanakkor az államcsődöt sem kockáztathatják meg.

Euronews: – Közben Angela Merkel kezdte el keresni a békés megoldást Ukrajna ügyében is. Mi ennek az oka?

Jan Techau, a Carnegie Europe igazgatója: – Két oka van annak, hogy Merkel a dolgok élére állt az ukrán ügyben. Egyrészt szoros kapcsolat van Németország és Oroszország között. Németország Oroszország legfontosabb gazdasági partnere, hatalmas kereskedellemmel. Tehát a németeknek van a legnagyobb befolyásuk Oroszországra. Ez az egyik ok. A másik pedig a többiek gyengesége. A klasszikus külpolitikai nagyhatalmak, mint az Egyesült Királyság, vagy Franciaország nem jönnek szóba az orosz kérdésnél.

Euronews:
Ez esélyt jelenthet Európa számára, hogy ismét fontos szereplőként tűnjön fel a nemzetközi porondon?

Jan Techau, a Carnegie Europe igazgatója: – Világos, hogy az Európai Unió legnagyobb tesztje ez külpolitikai területen a szervezet megalakulása óta. Egy kérdés van: az, hogy, az unió felfogta-e ezt. Végig tudják-e játszani ezt a játszmát? Nem csak a legutóbbi lépésekre kellene válaszolni. Hanem arra, hogy egy 10-15 éves perióduson túlnyúló időszakra is tudnak-e tervezni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Merkel újabb szankciókkal fenyegti Oroszországot

Nemzetközi segítséggel állhat talpra Ukrajna

Lavrov: "Csupán felvetéseket hallottunk, de konkrét vádakat nem"