NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Az emberkereskedő az erős, ő a pénzes"

"Az emberkereskedő az erős, ő a pénzes"
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

1500-3000 euró közötti áron adják-veszik az emberkereskedők a főként kelet-európai lányokat egymás között. Főként a 19-20 éves korosztályra utaznak, Az áldozatok között rengeteg a romániai. Főként a falusi, aluliskolázott, szegényebb lányokat környékezik meg, a stricik érzelmileg magukhoz kötik őket, majd kihajtják a nyugat-európai utcasarkokra.

Félidejéhez érkezett az EU 2012-2016 közötti emberkereskedelem elleni stratégiája, amely szerint a Nyugat-Európában prostitúcióra kényszerített nők nyolcvan százalékát emberkereskedők hozzák át a határokon.

Az Európai Bizottság embercsempészet elleni koordinátora szerint nagyot lendítene a helyzeten, ha a tagállamok átültetnék jogszabályaikba az unió vonatkozó jogszabályait.

Glyn Lewis, az Interpol különleges bűnesetekért és elemzésért felelős igazgatója azt mondta, épp a szabad schengeni határok miatt emelkedik az embercsempészettel kapcsolatos bűnesetek száma az EU-ban.

Az lánykereskedelem által talán leginkább sújtott Románia egyik szakértője, az emberkereskedők áldozatainak segítő Reaching Out Romania nevű civil szervezet vezetője pedig úgy nyilatkozott, hogy a bűnözők mindig egy lépéssel előrébb járnak, rugalmasak, jól kommunikálnak, decentralizáltak, gyakorlatilag családi vállalkozásként működnek, míg a törvényi keretek meglehetősen merevek. Úgy véli, hogy az emberkereskedelem együtt jár a korrupcióval, akár politikusok is érintettek lehetnek, és ezért nehezebb a romániai rendőrök dolga a felderítésnél.

Egy kiugrott, névtelenséget kérő emberkereskedő azt mondta, hogy a 19-20 éves lányokkal lehet a legkönnyebben pénzt keresni, a fiatalabbaknak is lenne piaca, de náluk sokkal szigorúbbak a büntetési tételek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Szemétbiznisz: óriási profit, óriási károk

A legális drogok veszélyesebbek, mint a hagyományosak

Schengen 30 éve: van-e jövője az európai álomnak?