NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Az Unió és keleti partnerei Vilniusban

Az Unió és keleti partnerei Vilniusban
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

- Az Európai Unió a hónap végén tartja a harmadik keleti partnerségi csúcsértekezletet Vilniusban. Miről szól ez a partnerség?

A varsói Lech kérdésére Pierre Verluise, a Diploweb.com című francia internetes geopolitikai újság főszerkesztője, a „Géopolitique des frontières européennes. Elargir, jusqu’où?” című könyv szerzője válaszol:

- A Keleti Partnerség a 2004-ben indult Európai Szomszédsági Politika egyik oldalhajtása. 2004 fontos dátum: ebben az évben 10 tagállammal bűvült az Unió. A 10 csatlakozó közül 8 közép- és kelet-európai ország volt.

2009-től az Európai Szomszédsági Politikában megjelent egy új, a keleti határokat érintő szempont. Az Európai Unió keleti politikája hat államra terjed ki, melyek mindegyike szovjet utódállam: Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, Fehéroroszország, Moldova, Ukrajna. Az Európai Unió keleti határán fekvő országok azonban egyúttal Oroszország szomszédai is.

Minden partner számára az a legfőbb szempont, hogy biztosítékot szerezzen magának. Mit tesz ennek érdekében az Unió? Nos, az EU azt mondja, hogy nem lehet csak úgy, a priori hozzáférni az európai intézményekhez, de készek vagyunk támogatni ezeket az országokat abban, hogy átvegyék a közösségi jogot, és hogy közelebb kerüljenek a mi értékrendszerünkhöz.

Az alapszámítások valójában megosztják az EU-t. Franciaország például egyáltalán nem gondolja, hogy ezeknek az országoknak csatlakozniuk kellene. Ezzel szemben a lengyelek, vagy legalábbis egyes lengyel politikusok nem bánnák, ha Ukrajna vagy akár Belarusz közelebb kerülne az Unióhoz, Románia pedig Moldovát látná szívesen. Ráadásul a partnerek sincsenek egy hullámhosszon.

Örményország például a történelmi kapcsolatok miatt nagyon közel áll Oroszországhoz, az örmény határ másik oldalán ugyanis ott vannak a törökök. A távozó elnök idejében Grúzia nagyon közel került a nyugathoz, különösen a NATO-hoz és alapvetően az Európai Unióhoz. Azerbajdzsán pedig elsősorban hatalmas olajkészletei miatt érdekes az Unió számára.

A számítások tehát stratégiai és geopolitikai jellegűek, ugyanakkor hatalmi kérdés is egyben, hiszen Oroszország is érdekelt a térségben. Oroszország pedig szeretné megtartani az erőegyensúlyt – mondta Pierre Verluise, a Diploweb.com című francia internetes geopolitikai újság főszerkesztője.

Ön is kérdezne? Utalk! Kattintson az alábbi gombra!

02.52 fin magazine : pensez à faire le web, merci !

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Új biztonsági előírások a Germanwings-katasztrófa óta

Milyen jogszabályok védik a kiküldetésben lévő munkavállalókat?

Az MOOC, a COOC és az SPOC online-kurzusok