Figyelmeztetik a fürdőzőket: több hatóság szerint egyes Balti-tenger partokon a kékalgák miatt nem ajánlott fürdeni; bőrkontaktus allergiát és gyomorpanaszokat okozhat.
A Balti-tengerben az elhúzódó hőség miatt egyre gyakrabban szaporodnak el az algák. A sok napsütés és a magas vízhőmérséklet kedvez az elszaporodásuknak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Most Rostock hanzaváros bizonyos balti-tengeri strandokra figyelmezteti a fürdőzőket.
Fürdőzési figyelmeztetést adtak ki
Warnemündétől nyugatra algaszőnyeget figyeltek meg a Balti-tengeren – közölte szombaton Rostock hanzaváros. A tűzvédelmi, mentési és katasztrófavédelmi hivatal szerint felmerült a gyanú, hogy kékalgákról van szó.
Keddi frissítés: „A vizsgálatok megerősítették toxint termelő cianobaktériumok, úgynevezett kékalgák jelenlétét” – közölte a rostocki egészségügyi hivatal. A hivatal megerősítette, hogy valóban kékalgákról van szó, amelyeket a Balti-tenger vizében mutattak ki.
Ezért az illetékes egészségügyi hatóság azt javasolja, hogy ezeken a vízterületeken ne fürödjenek. A kékalgákkal való bőrkontaktus duzzanatot, irritációt vagy allergiás reakciókat okozhat. Súlyos esetben hányás és gyomor-bélrendszeri megbetegedések léphetnek fel.
Az egészségügyi hivatal különösen a gyermekek és a kutyák esetében kér fokozott óvatosságot. A kutyáknak a víz ivását is kerülniük kell.
Mely strandokat érinti a figyelmeztetés?
Fürdési tilalmat nem rendeltek el. A fürdőzési figyelmeztetés Warnemünde előtti balti-tengeri partszakaszra vonatkozik, a 30-tól 36-ig jelölt strandrészekre. A Google Térképén ez a markánsabban színezett partszakasz.
Rostock városa ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a szél és az időjárás miatt az algák terjedése pontosan nem becsülhető meg. Így potenciálisan a tenger jóval nagyobb része is érintett lehet.
A Németország-szerte található fürdőtavakban is időről időre megjelenhetnek kékalgák. Több mint 20 éve ugyanakkor a németországi fürdővizek többnyire biztonságosak. Ha elszórtan egészségügyi kockázat merül fel, gyorsan intézkednek: a tartományi hatóságok kéthetente vagy havonta mérik a különböző baktériumok jelenlétét.
Az eredményeket az úgynevezett fürdővízminőségi térképeken teszik közzé, hogy megóvják a fürdőzőket a lehetséges egészségügyi kockázatoktól. Az ellenőrzésért a tartományi egészségügyi hatóságok felelősek. Kattintson a térképen saját régiójára, hogy eljusson az Önre vonatkozó vízminőségi térképhez.
Mit is pontosan jelentenek a kékalgák?
Algaszőnyegről akkor beszélünk, amikor az algák nagy tömegben gyűlnek össze, és sűrű, összefüggő réteget alkotnak a tömegesen elszaporodott algákból vagy cianobaktériumokból.
Kékalgának valójában parányi baktériumokat nevezünk, nem pedig a hosszú, zöld, hínárszerű növényeket. Gyakran szabadon lebegnek a vízben, és nyálkás, kékeszöld hártyát képeznek a felszínen.
„Meleg, napos időben és tápanyagban gazdag vízben erőteljesen elszaporodhatnak, és a víz felszínén látható szőnyegekké tömörülhetnek” – áll Rostock városának közleményében. A szél és az áramlás miatt ezek a felhalmozódások rövid időn belül elmozdulhatnak vagy fel is oszolhatnak.
Az úgynevezett „kékalgák” azért keltenek figyelmet, mert egészségre ártalmas méreganyagokat képesek termelni – olvasható a warnemündei Leibniz Balti-tenger-kutató Intézet cianobaktériumokról szóló ténylapján. Általánosságban a kékalgák által termelt toxinok alacsony koncentrációban az egészséges emberekre nézve nem veszélyesek. Ráadásul nem minden kékalgafaj termel ilyen méreganyagokat.
Ezekben a rövid idő alatt kialakuló algaszőnyegekben azonban a méreganyagok koncentrációja annyira megnőhet, hogy már egészségkárosító kockázatot jelent. Embereknél bőrirritációt, illetve a víz lenyelése után hányingert és hányást okozhat – teszik hozzá. Az intézet szerint az elmúlt években ismételten előfordult, hogy a toxinnal szennyezett vizet ivó állatok – például szarvasmarhák, kutyák és kacsák – elpusztultak.
A legutóbbi fürdőszezonban is gyakran okoztak gondot a kékalgák a hosszan tartó hőség után. Az olyan tavak csaknem felében, ahol a fürdőzést be kellett tiltani, a cianobaktériumok jelentették az okot – közölte a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal.
Fürdőzési kockázatot jelentenek a Vibrio-baktériumok is
A rendkívül meleg vízhőmérséklet más baktériumok, például a Vibrio-fajok elszaporodásának is kedvez. Németországban az idén két ember halt meg Vibrio-fertőzés következtében. A Robert Koch Intézet (RKI) adatai szerint eddig 17 megbetegedést regisztráltak.
Súlyos lefolyású betegségek az RKI szerint elsősorban az időseket, valamint a legyengült immunrendszerű vagy krónikus betegségekkel – például cukorbetegséggel, máj- vagy súlyos szívbetegséggel – élőket érintik. A fiatal, egészséges felnőttek ritkán betegednek meg súlyosan. Az intézet szerint az idei évben eddig jelentett két haláleset is mindkét esetben nagyon idős embert érintett.