Világszerte figyelmet keltett, hogy Budapesten, a Dunában egy világháborús motorroncs és két német katona maradványai kerültek elő; a megtisztított motor meglepően jó állapotú.
A Budapesten kiemelt Wehrmacht-motorkerékpárról készült fotó bejárja a világsajtót: a „Times of India” és a „Vietnam.VN” című lapoktól a brit médiumokon, például a „Daily Mirror”-on át egészen az olyan amerikai platformokig, mint a Yahoo Autos, mindenhol beszámolnak a látványos leletről.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kiemelt motorkerékpár az Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum tájékoztatása szerint egy DKW NZ 350-1.
A DKW NZ 250 és NZ 350 modell a kor motorosai körében különösen strapabírónak és megbízhatónak számított. 1944-től ezért bevezették az NZ 350-1-et, a kifejezetten háborús felhasználásra tervezett változatot.
Az intézmény augusztus 2-án emelte ki a gépet a Parlamenttel szemben, a Batthyány téren. A motorkerékpár szinte teljes egészében épen maradt. Mivel kiemeléskor vízzel és iszappal volt tele, súlya meghaladta a 200 kilogrammot. Jelenleg a múzeum budapesti hangárjában tisztítják és konzerválják a gépet.
A DKW NZ 350-1-et 1944 és 1945 között gyártották, a háború végéig összesen mintegy 12 000 darab készült belőle.
Érdekes többek között egy apró, ma már könnyen elkerülhető részlet: a hátsó vázon egyfajta „uszony”, illetve sár- és hókaparó kapott helyet. Feladata az volt, hogy megakadályozza, hogy a sár és a hó a gumin megtapadjon, majd a lánchajtásba kerüljön. Úgy tűnik, ezt a módosítást az orosz télben szerzett tapasztalatok hívták életre.
Feltűnő volt a szürkeöntvényből készült motorblokk is – ez egy nagy grafittartalmú öntöttvas-ötvözet. Ennek oka többek között a háborús alumíniumhiány volt. A konkrét leletet a rendelkezésre álló információk alapján azonban egyelőre nem lehet pontos gyártási naphoz vagy hónaphoz kötni.
DKW, az NZ 350-1 gyártója
A DKW vállalat története a dán mérnök, Jørgen Skafte Rasmussen nevéhez fűződik. 1907-ben a szászországi Zschopauban alapított gép- és gőztechnikai céget. A DKW márkanév később született meg, eredetileg a „Dampfkraftwagen” rövidítése volt. 1922-ben Zschopauban készült el az első DKW kétütemű motor, a cég pedig a következő években Németország egyik legjelentősebb motorkerékpár-gyártójává vált.
1932-ben a DKW az Audival, a Horchcsal és a Wandererrel együtt létrehozta az Auto Union AG-t. Az új konszernen belül a zschopaui DKW-gyár maradt a motorkerékpár- és motorfejlesztés központja.
Az 1930-as években a DKW egyre szorosabban részt vett a német fegyverkezésben. Az NZ 350-est is nagy sorozatban gyártották a Wehrmacht számára.
A zschopaui üzem jelentőségét jól mutatják a termelési adatok: 1934-ben már a 350 ezredik DKW motorkerékpár gördült le a szalagról, 1939-ben pedig az 500 ezredik. A második világháború kitörésével a civil motorkerékpár-gyártást fokozatosan visszafogták, a termelést egyre inkább a katonai igényekhez igazították.
A DKW NZ 350-1, amelyet most a Dunából emeltek ki, ebből a háború végi időszakból származik.
A második világháború után a szovjet megszálló hatóságok leszerelték a zschopaui DKW-gyárat, a gépeket és berendezéseket a Szovjetunióba szállították. Zschopauból DKW-mérnököket is Izsevszkbe vittek, hogy segítsenek az ottani motorkerékpár-gyártás újjáépítésében. Az NZ 350 története azonban nem ért itt véget: 1946-tól a Szovjetunióban megkezdték az IZh-350 gyártását, amely műszakilag nagyrészt a DKW NZ 350-re épült. 1951-ig több mint 127 000 darabot készítettek belőle.
Az elmúlt napokban a kiszáradt Duna-mederben a Wehrmacht-motorkerékpárral együtt az eredeti felszerelés egyes darabjai is előkerültek, köztük egy benzines kanna, egy Y-szíj és egy bajonett tokja.
Az úgynevezett Y-szíj bőrből készült hordheveder volt, amelyet a vállon át viseltek, elöl és hátul további szíjakhoz kapcsolódva. Arra szolgált, hogy a felszerelést – például a kenyérzsákot, a tölténytáskát vagy a kulacsot – a testhez rögzítse. Az „Y” elnevezés a vállszíjak alakjára utal.
Bajonett-toknak a bajonett tartóját nevezik, amelyet az övre, illetve a felszerelésre erősítenek. Ebben viselik a bajonettet, amikor nincs a puskára feltűzve.
A motorkerékpár alatt két német katona földi maradványai kerültek elő. Teljesen ép azonosító céduláik több mint 80 év után most először adhatnak támpontot személyazonosságukról és sorsukról. Előkerült egy úgynevezett „Kuban” karpajzs is.
Ez a kitüntetés arra utalhat, hogy a viselője korábban a kaukázusi Kuban-hídfőnél teljesített szolgálatot.
Jelenleg úgy vélik, hogy a két férfi maradványai a motorkerékpár vezetőjéhez és utasához tartoznak. Létezik azonban egy másik lehetséges magyarázat is: a Magyar Hadtörténeti Intézet (forrás: német) (forrás magyar nyelven) szerint a helyszín egy, az ostrom befejezése után létrejött háborús törmelék-, illetve hulladékgödör lehetett. Úgy tűnik, itt többek között lőszert és felszerelési tárgyakat is elástak.
A leletek puszta elhelyezkedése alapján ezért egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a két férfi halálának pillanatában valóban a DKW-n ült-e.