Egy új MI-modell segíthet a tudósoknak feltárni, milyen rejtett folyamatok irányítják olvasásunkat, és személyre szabhatja a szövegeket különböző olvasókhoz és helyzetekhez.
A tudósok egy mesterséges intelligencia (MI) modellt hagytak szabadon kitalálni, számára mi a leghatékonyabb olvasási mód, és a rendszer végül meglepően hasonlóan viselkedett, mint az emberi olvasók.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A finnországi Aalto Egyetem, a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem, a Hongkongi Városi Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói MI-t vetettek be, hogy jobban megértsék, hogyan olvasnak az emberek.
„Első alkalommal használtunk MI-módszereket arra, hogy megértsük, és ne csupán utánozzuk, hogyan olvasnak az emberek”, mondta Antti Oulasvirta, az Aalto Egyetem professzora egy sajtóközleményben (forrás: angol).
A kutatócsoport abból az alapfeltevésből indult ki a modell megalkotásakor, hogy az olvasóknak korlátozott az idejük, a memóriájuk és a vizuális információk befogadásának képessége.
Ezután az MI-t szövegek millióin tanították, hogy az adott korlátokon belül a lehető legtöbbet értse meg.
Bár a tanítás során nem használtak emberi tekintésre vagy szövegértésre vonatkozó adatokat, hogy lemásolják az emberi olvasási szokásokat, a kutatók azt tapasztalták, hogy a modellt valódi olvasókkal összevetve számos azonos mintázat jelent meg.
Például kevesebb időt töltött a gyakori vagy könnyen előrejelezhető szavakkal, ezeket gyakrabban át is ugrotta, míg a nehéz vagy kétértelmű szavak és mondatok gyakrabban késztették arra, hogy visszaugorjon a szövegben.
„Az olvasás erőfeszítés nélkülinek tűnik, de az agya folyamatosan eldönti, hová nézzen, mit hagyjon ki, és mikor lépjen vissza, mintha egy költségvetést osztana be, hogy a lehető legtöbbet értse meg”, mondta Shengdong Zhao, a Hongkongi Városi Egyetem professzora.
A kutatók ezt „erőforrás-racionalitásnak” nevezik: vagyis a korlátozott időt és figyelmet oda irányítja az agy, ahol a legtöbbet segít a szöveg megértésében.
Az MI-modell hasonlóan alkalmazkodott az időnyomáshoz, mint az a 39 felnőtt, aki részt vett egy kísérletben. Amikor kevés volt az idő, azt részesítette előnyben, hogy minél nagyobb részét lefedje a szövegnek. Több rendelkezésre álló idő esetén nagyobb figyelmet fordított a nehéz részekre, és többet olvasott vissza.
A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: az eredmények nem bizonyítják, hogy az emberi agy pontosan ugyanazokat a számításokat végzi, mint az MI.
Szerintük a modell inkább egy lehetséges magyarázatot ad arra, miként vezethet az a cél, hogy korlátozott kognitív erőforrásokkal is a lehető legtöbbet értsenek meg az emberek, különböző olvasási viselkedések kialakulásához.
Az olvasás személyre szabása felé
A kutatócsoport szerint annak pontosabb megértése, hogy a memória miként formálja az olvasást, idővel olyan technológiák fejlesztését segítheti, amelyek az egyes olvasókhoz és helyzetekhez igazítják a szöveget, például testre szabható alkalmazásokon keresztül.
„Most, hogy újfajta megértésünk van valamiről, ami ennyire központi az életünkben, már csak az a kérdés, hogyan tárjuk fel az összes lehetőséget”, mondta Oulasvirta.
Az egyik lehetséges felhasználási terület a kiterjesztett valóság (AR). A módszert okosszemüvegekben is alkalmazhatják, hogy a képernyőn megjelenő szöveg tempóját vagy elrendezését a felhasználó igényeihez és aktuális tevékenységéhez igazítsák.
„Ugyanabból a forrásszövegből, mondjuk egy túlbonyolított jogi szövegből, csekély erőfeszítéssel olyan változatokat tudnánk készíteni, amelyek különböző olvasók számára is könnyebben érthetők”, mondta Oulasvirta.
A csapat azt is vizsgálni tervezi, hogy a technológia segíthet-e az olvasási zavarral élőknek vagy alacsonyabb nyelvi kompetenciával rendelkezőknek. A kutatók olyan helyzetekre is gondolnak, ahol a figyelem különösen fontos, például amikor a vezetőknek kell információkat megjeleníteni anélkül, hogy feleslegesen elterelnék a figyelmüket.
„Valós idejű helyzetekben szeretnénk segíteni a felhasználóknak, például olyan szövegek tervezésével, amelyek támogatják az autóvezetőket, de nem vonják el a figyelmüket”, tette hozzá Oulasvirta.
A témáról bővebben a fenti lejátszóban látható videóban tájékozódhat.