A chilei múmiákból származó DNS vizsgálata feltárta a himlővírus eddig ismert legkorábbi, az Amerikákból származó genomját.
Egy Chileben vizsgált ősi múmiából származó DNS szolgáltatja eddig a legvilágosabb genetikai bizonyítékot arra, hogy az európai gyarmatosítás hozta ezt a betegséget Amerikába – derül ki egy új tanulmányból.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A himlő az emberiség történelmének egyik leghalálosabb betegsége volt egészen 1980-as eradikálásáig, ami nagyrészt az oltásoknak köszönhető. A vírus évszázadokon át az általa megfertőzöttek mintegy egyharmadát megölte, a túlélők többségén pedig mély, gyakran torzító hegeket hagyott.
Az első, történetileg dokumentált himlőjárvány Amerikában 1518-ban zajlott, a Karib-térség spanyol meghódítása idején. A betegség ezután gyorsan végigsöpört Észak-, Közép- és Dél-Amerikán, emberek millióinak életét követelve, különösen az őslakos közösségekben, amelyeknek nem volt korábbi immunitásuk.
Az új, a Science (forrás: angol) című folyóiratban megjelent tanulmányban a Trinity College Dublin kutatói 13, korábban gyűjtött csontmintát vizsgáltak meg egy, az észak-chilei Camaronesnél feltárt régészeti lelőhelyről.
Az elemzés eddig a legerősebb genetikai kapcsolatot tárta fel az Amerikában azonosított himlő és a világ más részein keringő törzsek között, és új meglátásokat ad arról, miként jutott el a vírus az európai gyarmatosítást követően a távoli közösségekhez – közölték a szerzők.
Két himlőfertőzés nyomait azonosították egy felnőtt férfi és egy nő lábszárcsont-töredékeiből származó ősi DNS-ben; a két személy 18 és 35 év közötti lehetett, és valószínűleg himlőben halt meg.
A maradványok kormeghatározása és a vírus DNS-ének elemzése alapján a kutatók arra jutottak, hogy a két személy feltehetően 1492 és 1631 között hunyt el. A himlővírus ezen változatát más ismert törzsekkel is összehasonlították, és megállapították, hogy genetikai értelemben a középkori európai törzsek és a későbbi variánsok között helyezkedik el.
Ez fontos molekuláris bizonyíték, amely arra utal, hogy az Amerikában megbetegedést okozó himlőtörzsek az Európában keringő törzsekből származtak.
„Senki sem vonná kétségbe, hogy a himlő a gyarmatosítás révén jutott át ebbe a féltekébe, de ez most bizonyítja is ezt” – mondta Patricia Foster, az Indiana Egyetem biológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
Az azonban továbbra sem egyértelmű, pontosan melyik népesség hozta át Európából Amerikába a himlőt – tették hozzá a tanulmány szerzői. Telepesek több hullámban érkeztek Amerikába Kolumbusz Kristóf 1492-es karibi felfedezőútját, majd mintegy egy évtizeddel később Amerigo Vespucci dél-amerikai partvidéki expedícióit követően.
A betegség az Atlanti-óceánon átívelő rabszolgakereskedelem terjeszkedésének idején Afrikán keresztül is továbbterjedhetett.
A fertőzéseket egy olyan térségben azonosították, ahol korábban nem volt adat himlőjárványról, ami új kérdéseket vet fel arról, miként juthatott el a vírus Dél-Amerika ennyire távoli vidékére. Lehetséges, hogy az őslakosok kereskedelmi hálózatain keresztül terjedt, amelyek már az európaiak érkezése előtt is léteztek.
A vírus különböző törzseinek vizsgálata azt is lehetővé tette a tudósok számára, hogy nyomon kövessék, miként fejlődött az idő múlásával, beleértve bizonyos gének elvesztését vagy inaktiválódását, amelyek segíthették az emberhez való alkalmazkodását.
Az eredmények jól mutatják, mennyire pusztító volt a betegség az egész amerikai kontinensen: egész népességeket irtott ki, és kiszolgáltatottá tette őket az európai hódításnak – mondta a tanulmány társszerzője, Constanza de la Fuente Castro, a Chilei Egyetem biológiai antropológiával foglalkozó kutatója.
„Nem pusztán kulturális vagy demográfiai hatásról van szó. Szó szerint biológiai bizonyítékokban van megírva mindez, amelyeket ma is képesek vagyunk feltárni és »elolvasni«” – fogalmazott de la Fuente Castro.